Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe

Az Esterházyak felhőkön ülő sorát a tézislap alján egy-egy szabadtérben, oszlopon álló szobor egészíti ki, egy Szentháromság- és egy Mária-szobor. (5. a., b. kép) A látszat azt sugallja, mintha a két szobor közvetlenül az Esterházyakhoz tartozna, összekapcsolva ugyanazzal a felhőgomolyaggal, amelyen az Esterházy-család tagjai is ülnek. A két szobor azonban a Habsburg uralkodók személyéhez köthető, pontosabban III. Ferdinánd és a tézislappal megtisztelt Lipót császár alakjához. A bal oldali szobor a régebbi, ezt III. Ferdinánd állíttatta fogadalomból Bécsben és Prágában az 1644-1652 között. A különleges szobortípus azonban nem a császárnak és környezetének leleménye volt, hanem másolata, pontosabban átfogalmazása a bajor választófejedelem, I. Miksa által 1638-ban München főterére állíttatott szobornak. Mind a bécsi, mind a prágai szobor jelentését akkor érthetjük meg igazán, ha ismerjük az egyes szobrok felállításának körülményeit. A müncheni szobrot (6. a. kép) I. Miksa a hagyomány szerint annak emlékére készíttette München főterére, hog)

7 1620-ban a fehérhegyi csatában a vezetése alatt álló katolikus liga csapatai legyőzték a Habsburg uralom ellen fölkelt cseh rendeket, illetve, hogy Gusztáv Adolf svéd uralkodó csapatai 1632-ben 10 nap megszállás után elhagyták a várost. A müncheni márványoszlopon és talapzaton bronz szobrok állnak. Az oszlop tetején Hubert Gerhardnak még 1594-ben a müncheni dóm főoltárára készült Madonna szobra, a félholdon taposó Győzedelmes Mária, a talapzaton pedig a kardos, sisakos puttók, akik a pestist, az éhínséget, a háborút és az eretnekséget jelké8. kép. Bécs, am Hof, Mária-oszlop, 1646-1667 9. kép. Rézmetszet a bécsi am Hof Mária-oszlopáról, 1670 körül