Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe

7. kép. A Mária-oszlop a prágai Óváros téren. Johann Joseph Dietzler rézmetszete, 1743 váradi püspököt, s egy-egy bencés és ciszterci apátot, leleszi prépostot és domonkos priort is beiktatni."

1 Esterházy Pál jó oktatást biztosított gyermekeinek. Miklóst (aki 1675-ös tézislapján még magyar nemesi öltözetben hódol az uralkodó előtt) bécsi tanulmányai után előbb Rómába, majd Bolognába küldte, s 1680-ban a László tézislapjáról Kismartonba küldött levél arról is beszámol, hogy Miklós (akit viszszaúton épp Zágrábba vártak) ekkor készül elnyerni a magasabb papi rendeket.

17 Hogy László fiát Esterházy Pál miért éppen a távoli Zágrábba küldte tanulni, arról csak feltételezhetjük, alkalmasint azért, mert talán zágrábi püspöknek szánta, ahonnan nemegyszer lehetett magasabb méltóságra is eljutni. Az ő alakja képviseli a tézislapon a jövőt, amelynek perspektíváját a családi múlt kiválóságainak példája adja. Miklós is és László is egyre emelkedő egyházi pályán haladt, azonban mindketten fiatalon meghaltak. Miklós (akiről a Trophaumban a 123. kép készült) tinini püspökként és pozsonyi kanonokként 1695-ben, László pedig (Trophaeum 125. kép) még korábban, 1689-ben esztergomi kanonokként. A család reményeit a folytatásban - miként a világi tisztségek esetében is - végül az oldalági Esterházyak töltötték be. A Pál nádor nagybátyjának, Dánielnek az ágából származó, Esterházy Imre (Trophaeum 157. kép) előbb zágrábi püspök, később esztergomi érsek lett, egy másik Esterházy Imre (az érsek unokaöccse, Trophaeum 164. kép) a nyitrai püspöki székbe került, s végül a jeles késő barokk mecénás, az egri püspök Esterházy Károly, aki Pál nádor öccsének, Ferencnek a leszármazottja volt.