Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe

3. kép. Esterházy László tézislapja. A Habsburgok és az Esterházyak dicsősége, 1680 (Zágráb, 1681). Matthias Rauchmiller rajza után Matthias van Sommeren rézmetszete házy Miklós a császárnak szóló ajánlást, s ebben Aeneas győzelme Lipót császár diadalát előlegezi. Noha a kortársak tudták, hogy ez Magyarország felszabadítását jelentheti, közvetlen módon sem képi, sem szöveges utalás nem szól Magyarországról. Ilyesféle lehetett Esterházy László tézislapja is, amelynek conceptusát megküldték Esterházy Pálnak. Neki azonban nem tetszett ajezsuiták elképzelése, s ezt a kismartoni udvari káplán írta meg László zágrábi kísérőjének. E levélre reagálva fordul Branik György Zágrábból Esterházy Pálhoz: „Káplán Uram leveléből értesültem, hogy László gróf tézislapjának terve (Conceptus emblematis) excellenciátoknak nem tetszik. Az embléma terve a Jézustársasági Atyák főztje, amit a jelenlegi, provinciális atya, főtisztelendő Avanzinus atya itt létekor nemcsak jóváhagyott, hanem dicsért is: mivel a Legfelségesebbnek ajánlják, nem lehetett az Eszterházy családból többet beletenni, ezek a jezsuita atyák megoldásai. "' A jezsuitákat minden bizonnyal meglepte Esterházy Pál reakciója. Ok ugyanis csak az addigi gyakorlatot követték, s ennek helyességében zágrábi látogatásakor meg is erősítette őket a rend nagyhírű generálisa, a 17. századi neolatin irodalom egyik legjelentősebb képviselőjeként is ismert Nicolaus Avancini (1611-1686).'" Esterházy Pálnak - reagálásából ítélve - az nem tetszett, hogy fia tézislapja csak az uralkodó dicsőségéről szól, s hallgat, vagy alig szól az Esterházyakéról. Másképpen szólva, a tervezettnél közvetlenebb, egyértelműbb, s az Esterházy családról is szóló képi utalásrendszert kívánt. Az elkészült tézislap (3. kép) szerint sikerrel. Eredeti, 17. századi levonat sem Esterházy Miklós, sem Esterházy László a tézislapjából nem maradt ránk. Az Esterházy család azonban - egyedülálló módon máig megőrizte a két tézislap rézlemezeit, pontosabban mindkettőnél az alsó rész rézlemezét, s az 1970-es években erről készültek modern levonatok." A két csonka kompozícióból tudjuk, hogy mindkét tézislapot két rézlemezről nyomták, s az is jól