Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe
2. kép. Esterházy Miklós tézislapja. Aeneas, mint Lipót császár Itália partjain legyőzi Turnust, 1675, Bécs. Nicolaus Hoy rajza után Matthäus Kusel rézmetszete esettek portréival, balra pedig apáikéval (akik korábban maguk is harcoltak a török ellen), fent és lent pedig a család élő tagjainak arcképei kaptak helyet, köztük legfelül a tézislap patrónusának, Esterházy Pálnak képmása. 1652-ben a magyarországi jezsuiták az Esterházy-hősök és a közvetlen ősök kultuszából építkező tézislappal mutattak életprogramot és magatartásmintát a 17 éves Esterházy Pálnak: méltónak lenni az Esterházy ősök és hősök példájához.' 1 Amikor közel három évtized múlva a jezsuiták Esterházy Pál 17 éves fiának készítenek tézislapot, s az apától kérik a rézbemetszés költségeit, aligha kétséges, Esterházy Pál fia esetében is az övéhez hasonlójellegű tézislapra gondolt. A zágrábi jezsuiták azonban Esterházy László tézislapját az uralkodónak, a császár és magyar király Lipótnak kívánták ajánlani, s ez meghatározta a lap témáját is. A fennmaradt huszonegy 17. századi, magyarországi diáktól készíttetett tézislap közül tizenkettőt az uralkodónak (vag) 7 a gyermekként királlyá koronázott Józsefnek) ajánlottak, s e diákok nagy része (miként Koháry István is) a kitüntető „császári védnökség" alatt (sub auspiciis imperatoris) tehette le ünnepélyes vizsgáját. 7 E tézislapok kompozícióin azonban másnak, mint az uralkodó családjának nemigen jutott hely, s az allegorikus dicsőítő képi apparátus is mind az ő személyük köré szerveződött. A hódoló magyar nemesifjú családja olymódon kerülhetett bele a kompozícióba, ha a vizsgázó diákot magát is megörökítették, amint hódolatát átnyújtja az uralkodónak. Ilyen volt Drugeth Zsigmond és Viczay Ádám tézislapja (mindkettő Bécs, 1676), valamint Lippay Miklósé is (Bécs, 1677), s s ilyen Esterházy Pál elsőszülött fiának, Esterházy Miklósnak 1675-ben Bécsben készült tézislapja is. (2. kép) Ez utóbbin Lipót császár egy antik hős, Aeneas personifikációjaként jelenik meg, aki a trójai háború után Itália földjére érkezve legyőzi az ott uralkodó nép királyának fiát. Mivel Vergilius szerint Aeneas utódai lettek Róma megalapítói, Lipótot mint német-római császárt a párhuzam kiötlői közvetlenül Aeneas utódának tehették meg. Feléje nyújtja a kompozíció bal sarkában, magyar ruhában ábrázolt diák, Ester-