Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Szilágyi András: Hihetünk-e a forrásoknak

5. kép. A Széchy család - vélhetően Széchy Mária - címere, beágyazott zománcos megmunkálásban, befoglalt ékköves és gyöngyös díszítéssel. A 4. képen látható tárgy részlete kor zavarba ejti. Lássuk például a fraknói Esterházy-kincstár 1696. évi inventáriumának két, egymást követő tételét: „Canna Aurea perlis et lapidibus pretiosis exornata"

9

, illetve: „Canna Aurea cum Adamantibus, Rubinis ac Unionibus exornata, cum Insignibus Familiae Szechj [Széchy], in cujus Coperculo Ethiop(u)s instat"."

1 Pillanatnyi kétségünk sem lehet afelől, hogy a Budapesten őrzött gyűjteménynek melyek azok a darabjai, amelyekről e két közlés hírt ad. A dilemmát ezúttal az jelenti, hogy a leírások részint „ráillenek" e tárgyakra, részint azonban eltérnek azoktól. Elvben nyilvánvalóan két magyarázat képzelhető el. Az egyik lehetőség az, hogy a leírások nem megbízhatóak (az előbbi leírás hiányos, az utóbbi pontatlan), a másik - a valószínűbb - viszont az, hogy a műtárgyak korábbi (eredeti?) állapotát rögzítik, amely nem azonos a jelenlegivel. Arról van szó ugyanis, hogy a gyűjteményben csakugyan fellelhető két, gazdagon díszített kupa (jegyezzük meg közbevetőleg: e tárgytípust a 17. századi latin szóhasználat kannának nevezi; az aranyból, illetve az aranyozott ezüstből készült darabok között az inventáriumok általában nem tesznek különbséget) - az egyik aranyozott ezüstből, a másik aranyból -, amelyek szinte teljes felületét befoglalt gyöngyszemek és ékkövek, illetve gyémántok, rubinok és viszonylag nagyméretű, applikált gyöngyök borítják.

11 (2-4. kép) Ám az utóbbi tárgy fedelén egy - stilizált levél- és virágmotívumokból formált zománcozott ornamens látható, míg az előbbién ott találjuk azt a plasztikusan meg-