Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában
17. kép. András püspök tabernákuluma, oromkő, angyalfigura Krisztus jobbján 18. kép. András püspök tabernákuluma, oromkő, angyalfigura Krisztus balján rinctag nélküli származéka. A fejek viszont, amelyek nem egészen egyformák, mandula alakú szemükkel és simább szájvonalúakkal inkább a másik oromkő típusára emlékeztetnek, bár furattalan pupillájukkal ettől is eltérnek. A stílus közbülső helyzetére vall a delfinek indásodó farka is: az ebből sarjadó levélpárok talán egy fodros kivételével simák, de levélke-gallér nélküliek. A két fríz egymáshoz leginkább a delíintesteket kísérő, illetve a palmettákat keretelő levelek alakításában hasonlítható, amiben nemigen tudnék jelentős eltérésre rámutatni. A többi párkánytag megint világosan mutatja a két mű közötti stíluskülönbségeket. Az azonos díszítmények közül csak a kannelúrázás és az architráv középső lemeze alatti, egyforma golyócskákból álló gyöngysor egyező alakítású. Még a felső lemezt kísérő, kétféle tagból álló gyöngysorban is van eltérés: a kerubos fríz alatt golyócskák helyett éles tárcsafélék szerepelnek benne. Igaz, a függőlemez kannelúrasora fölötti pálcán a golyócskás változat is előjön, de ezen a másik esetben csavart díszt alkalmaztak. A koronázó szima levélsora és a függőlemez alatti tojásléc az előbbi esetben részletezettebb megoldású. (24. kép) A levelek összekapcsoltak, tagoltabbak, tág közükben a lándzsaformát hosszú szárú, hármas levélke helyettesíti, a tojásléc közbülső idomait, amelyek lent három részre bomlanak, fent félkörös rátét fedi. A fő különbséget talán az architráv záró kimájának szívlécféléje jelenti, háromkaréjos ívekkel, közeikben ismét hármas, de másféle, galléros levélkékkel. A másik művön itt is levélsor szerepel, széthúzott rajzzal, összekapcsolt elemekkel, míg a zárő szimán díszesebb, tömöttebb, szétváló egységekből álló változat lép fel. A négy pilaszter - fejezetestül - a két mű díszítéseinek legváltozatosabb részét hordozza. (25-28. kép) Ezeken előfordulnak kisebb sérülések, de a díszített mezőt érintő pótlásul az említett fejeken kívül csak a pesti címer fölötti pár felső - talán a két fejezethez tartozó - végét tudom megjelölni. E pár bal tagja feltűnően ép. A díszek elrendezése páronként nagyrészt megegyező, de a felső szakaszon mindkét esetben aszimmetrikus.