Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában

17. kép. András püspök tabernákuluma, oromkő, angyalfigura Krisztus jobbján 18. kép. András püspök tabernákuluma, oromkő, angyalfigura Krisztus balján rinctag nélküli származéka. A fejek viszont, amelyek nem egészen egyformák, man­dula alakú szemükkel és simább szájvonalúakkal inkább a másik oromkő típusára emlékeztetnek, bár furattalan pupillájukkal ettől is eltérnek. A stílus közbülső hely­zetére vall a delfinek indásodó farka is: az ebből sarjadó levélpárok talán egy fod­ros kivételével simák, de levélke-gallér nélküliek. A két fríz egymáshoz leginkább a delíintesteket kísérő, illetve a palmettákat keretelő levelek alakításában hasonlítha­tó, amiben nemigen tudnék jelentős eltérésre rámutatni. A többi párkánytag megint világosan mutatja a két mű közötti stíluskülönbsége­ket. Az azonos díszítmények közül csak a kannelúrázás és az architráv középső le­meze alatti, egyforma golyócskákból álló gyöngysor egyező alakítású. Még a felső lemezt kísérő, kétféle tagból álló gyöngysorban is van eltérés: a kerubos fríz alatt golyócskák helyett éles tárcsafélék szerepelnek benne. Igaz, a függőlemez kan­nelúrasora fölötti pálcán a golyócskás változat is előjön, de ezen a másik esetben csavart díszt alkalmaztak. A koronázó szima levélsora és a függőlemez alatti tojás­léc az előbbi esetben részletezettebb megoldású. (24. kép) A levelek összekapcsol­tak, tagoltabbak, tág közükben a lándzsaformát hosszú szárú, hármas levélke he­lyettesíti, a tojásléc közbülső idomait, amelyek lent három részre bomlanak, fent félkörös rátét fedi. A fő különbséget talán az architráv záró kimájának szívlécfélé­je jelenti, háromkaréjos ívekkel, közeikben ismét hármas, de másféle, galléros le­vélkékkel. A másik művön itt is levélsor szerepel, széthúzott rajzzal, összekapcsolt elemekkel, míg a zárő szimán díszesebb, tömöttebb, szétváló egységekből álló vál­tozat lép fel. A négy pilaszter - fejezetestül - a két mű díszítéseinek legváltozatosabb részét hordozza. (25-28. kép) Ezeken előfordulnak kisebb sérülések, de a díszített mezőt érintő pótlásul az említett fejeken kívül csak a pesti címer fölötti pár felső - talán a két fejezethez tartozó - végét tudom megjelölni. E pár bal tagja feltűnően ép. A díszek elrendezése páronként nagyrészt megegyező, de a felső szakaszon mind­két esetben aszimmetrikus.

Next

/
Thumbnails
Contents