Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában

8. kép. András püspök tabernákuluma, részlet a bal oldali gyertyatartó angyal fejével 9. kép. Pest város tabernákuluma, részlet a jobb oldali fülke angyalának fejével szfinxeké, a középtáji, profilos torzfejpáré - csak itt fordul elő. A fejezeteken delfinpár és váza tűnik fel ott, ahol a másik esetben volutapár és levélcsokor van. A párkányfrízen a kerubfejek delfmpáros motívummal váltakoznak, míg Pest város szentségházán egyforma leveles körökbe foglalt, váltakozó idomú palmetták sorakoznak. Itt a középrésztől elválasztó sáv is levélsoros, míg ott motringfonatos. A látszatarchitektúrát szegélyező sáv dísze itt egyfajta (rozettás tekercsek sora), ott kétféle (vázából kihajtó növények a függőleges, váltakozó állású palmetták füzére az íves részen). A város tabernákulumán ritka a többlet: ilyen - a fülke fölötti kerubfejektől eltekintve - a tojássor a felső lunettakeret belső és a levélsor a középrészi párkány alsó tagján, ahol a másik esetben a felület sima. A kőfaragói mentalitást talán még élesebben tükrözik bizonyos szerkesztésbeli eltérések. Krisztus koporsójának a püspöki művön a felső, a másikon a jobb oldalsó felülete látszik rálátásban. A középrész felé az elválasztó sáv azon sarkos, előreállva domborodó, ezen kimatagos, bemélyedő, ezért nem alkalmas arra, hogy a feliratos párkány szélső tagjainak kiugrását takarja. (6-7. kép) A falnyílások, amelyekben az előbbi megoldáshoz tartozó angyalok állnak, ferde küszöbükkel igazodnak a perspektivikus szerkesztéshez, a konzolok viszont a másik esetben vízszintes helyzetükkel nem. Ezzel kapcsolatos, hogy a falnyílások és angyalaik a mező alsó részén jelennek meg, fent nagyobb üres felületet hagyva, amelyhez egy csíknyi a fülkezáradék fölött is csatlakozik, míg a kagylós záradékú, konzol fölötti mélyedések a mező vízszintes középvonalánál kissé följebb helyezkednek el, és köztük a fülkezáradék a párkányhoz tapad. Ez összefügghet azzal, hogy a püspök szentségházán a fő rész szemernyivel nyúltabb arányú, mivel magassága - kicsivel csekélyebb szélesség mellett - valamivel nagyobb. Különösen figyelemre méltó, hogy ez a magasság-szélesség viszony elég pontosan megfelel az aranymetszés arányának, míg a másik esetben a kettő hányadosa valamivel csekélyebb annak értékénél."