Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon
3. kép. A budai királyi palota nyugati szárnya udvari homlokzata rekonstrukciós kísérlete. Szekér György Farbaky Péter munkája. (Magyarország építészetének története. Szerk. Sisa József, Dora Wiebenson. Budapest, 1998. 3.4. kép) situ építészeti részlet sem ismert a palota területéről, amely egyértelműen Mátyás vagy a Jagelló-uralkodók korára lenne helyezhető. Hunyadi Mátyás építkezéseire így elsősorban a másodlagos helyről előkerült díszes vörös márvány faragványok és más töredékek utalnak. 5 Emiatt az építkezések időrendje még messze nem tisztázott. Az eddigi értelmezési kísérletek során kiderült az is, hogy a vitatott kérdések eldöntésében sem a nagyszámú 15-17. századi metszet, sem pedig a gyakran ellentmondásos írott forrásanyag nem tud érdemi segítséget nyújtani." A kutatók elsősorban a rezidencia egy viszonylag jól meghatározható épülete esetében számolnak Ulászló-kori építkezésekkel. A középső udvar (2. kép: a.) részlegesen s csupán alépítményében feltárt egykori nyugati szárnya (2. kép: b.) előtti árkádos folyosó - mely néhány ábrázolás tanúsága szerint esetleg az udvar déli, illetve keleti oldalára is befordult - szolgált volna a magyar építészettörténeti kutatásban általánosan elfogadott nézet szerint a krakkói Wawel reneszánsz loggiájának előképeként. Ez a felfogás tükröződik az épülethomlokzat legutóbb közzétett rekonstrukciós rajzán. 7 (3. kép) Ezzel a folyosóval hozzák kapcsolatba azt a többékevésbé egységes balusztrád-elemekből álló kőfaragvány-csoportot (4. kép) - ide sorolható oszlop- és oszlopszék-töredékeket még nem ismerünk -, melynek darabjai egy viszonylag nagy kiterjedésű területről, de elsősorban magából a középső udvarból kerültek elő. Tény, hogy ezek technikai és művészi szempontból egyaránt jóval magasabb minőséget képviselnek, mint a visegrádi darabok. Anyaguk is más, mész- és homokkő, illetve vörös márvány helyett az eddigi rekonstrukcióhoz felhasznált elemek kizárólag ún. Buda környéki márgából készültek. 1 " Alapvetően vitatott azonban ezen árkádos folyosó, de az egész palotaszárny - a pusztulás mértéke miatt természetesen csupán hipotetikus - felső szintjének/szintjeinek építési ideje. A régészeti adatok alapján ugyanis csak az látszik egyértelmű-
