Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon

4. kép. A budai királyi palota nyugati szárnya balusztrádjának rekonstrukciós kísérlete. Szekér György - Farbaky Péter munkája (Magyarország építészetének története. Szerk. Sisa József, Dora Wiebenson. Budapest, 1998. 3.3. kép) nek, hogy a legutóbb csúcsívesként rekonstruált földszinti folyosót még a 15. század elején emelték. Mivel az emeletek rekonstrukciójába bevont kőfaragványokon sem évszámot, sem címert nem találunk, igen tág tér marad a történeti-művészettörténeti kombinációk számára. A legtöbb kutató inkább egy 1490 - tehát Mátyás halála - előtti datálást tart valószínűnek, miközben általában megkerüli azt a kérdést, mivel magyarázható egyrészt ezen építészeti motívum még itáliai vonatkozásban is igen korai megjelenése, másrészt feltűnő eltérése a vele nagyjából egyidősnek vélt visegrádi baluszteres loggiától. Ugyanakkor a másik álláspont szerint a folyosó - vagy legalább annak legfelső emelete - csak II. Ulászló alatt épült volna ki. Ezt bizonyítaná többek között egy, 16. század végi feljegyzésekből ismert s ide lokalizált 1502-es évszám is.

9 A királyi palotából azonban vörös márványból faragott balusztrádelemek is kerültek elő, esetükben a Jagelló-címer és a W-monogram egyértelműen meghatározza az építtetőt. Ezeket azonban eddig még nem hozta kapcsolatba a kutatás az előzőekben tárgyalt árkádos folyosóval. Csupán az az elképzelés merült fel, hogy Mátyás ún. befejezetlen palotájához tartozhattak, melyet a palotaegyüttes északkeleti részén keresnek. (2. kép: d.) Mivel azonban ezen a helyen mindeddig még ásatás sem folyt s így a feltételezett épület autentikus alaprajzát sem ismerjük, végképp csak a hipotézisek ingoványos világába utalható az a vélekedés, miszerint ezen teljesen megsemmisült épület csupán csak feltételezett emeletét II. Ulászló alatt fejezték volna be. E gondolatmenet szerint a Jagelló-címeres baluszterosztók a palota még 1490 előtt elkezdett - természetesen ugyancsak hipotetikus - kettős udvari lépcsőjéhez tartoztak volna. Ugyanakkor módszertanilag figyelemreméltó, hog)' ezen épület rajzi rekonstrukciójának több változata is ismert, miközben eléggé abszurdnak tűnik egy olyan épület komplett megrajzolása, melyet a korabeli források befejezetlenként említenek. '"