Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon
II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon* A régészeti kutatások és a rajzi rekonstrukciók szerepe és jelentősége FELD ISTVÁN Az egykori Magyar Királyság területén a középkor és a korai reneszánsz emlékei sokkal kisebb számban maradtak fenn, mint a hasonló fejlettségű Lengyelországban vagy a Cseh Korona országaiban. Ez elsősorban az ország központi területeinek török megszállásával, az 1526. évi mohácsi csata és Buda 1686. évi felszabadítása között itt folyt szinte állandó harcokkal magyarázható. Számos, ebben az időben erősen megrongálódott épület ugyanakkor sokszor csak később, a barokk korszak újjáépítő munkája során pusztult el teljesen vagy került gyökeres átalakításra. Ez a veszteség különösen erősen érintette a késő középkori királyi központokat, melyek a művészettörténeti kutatás általánosan vallott álláspontja szerint már a 15. században egy új, itáliai kultúra és művészet melegágyai voltak.' A fennmaradt írásos és képi forrásanyag azonban sajnos csak igen ritkán alkalmas arra, hogy segítségével felidézhessük ezen központok egykori megjelenését. Emiatt Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bír az épületrégészeti kutatás, azaz az ásatás és a falkutatás. Aligha túlzás, hogy a késő középkor uralkodói (de ugyanúgy a főpapi és nemesi) rezidenciákról alkotott képünk lényegében annak függvénye, milyen lehetőségei voltak az adott helyen a feltárásoknak. 2 Ha azonban a következőkben kísérletet teszek arra, hogy a régészeti kutatások eddigi eredményei alapján felvázoljam a reneszánsz építészet elterjedését II. Ulászló (1490-1516) uralkodása idején, nem mondhatok le az elpusztult épületek rajzi rekonstrukciójának vizsgálatáról sem. Az előzőekben említett okok miatt ugyanis e módszer alkalmazása az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőséget nyer a középkor és a reneszánsz építészeti emlékei értelmezése s így egyúttal megismerése kapcsán.' Főként kutatástörténeti okokból kell először a visegrádi középkori királyi palotáról szólnom. Ennek pontos helye és kiterjedése - egykorú ábrázolások hiányában - 1934 előtt szinte teljesen ismeretlen volt. Bár az akkor megkezdett s azóta * Az e tanulmány alapját szolgáló előadás eredetileg német nyelven hangzott el a lipcsei Geisteswissenschaftliches Zentrum für die Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas 1999. január 29. és február 1. között a nürnbergi Germanisches Nationalmuseumban rendezett „Die Bedeutung der Jagiellonen für die Kunst Mitteleuropas (1450-1556)" cimű konferenciáján. Maga a tanulmány a Verlag des Germanischen Nationalmuseums Nürnberg kiadásában tervezett „Die Jagiellonen - eine europäische Dynastie. Kunst-Kultur-Geschichte an der Wende der Neuzeit" című kötetben látna napvilágot. Mivel ennek megjelenése bizonytalanná vált, hasznosnak láttam gondolataimat itthon is közzétenni, s ezzel tisztelegni a Jagelló-kor kutatása területén is jelentős érdemeket szerzett Détshy Mihály előtt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznom kell, hogy az. itt csak néhány helyen módosított szöveg elsősorban a külföldi szakkörök számára íródott, jegyzetanyagát azonban a magyar olvasókra való tekintettel átdolgoztam, továbbá csökkentettem az illusztrációk számát is.
