Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon

1. kép. A visegrádi királyi palota lakóépülete emeleti loggiájának rekonstrukciós változatai, a.: Búzás Gergely munkája (Lapidarium Hungaricum 2. Budapest, 1990. 268. kép), b.: Szekér György munkája szinte folyamatosan zajló ásatások még nem zárultak le teljesen, napjainkra már részleteiben is sikerült tisztázni az épületegyüttes építéstörténetét. így tudjuk, hogy a nag)' reneszánsz mecénásként tisztelt Hunyadi Mátyás 1476 után a korábbi eredetű épületeket gyökeresen átalakíttatta, de az is bizonyossá vált, hogy nyári rezidenciájánakjellegzetes késő gótikus karakterét a viszonylag kisszámű reneszánsz építészeti részlet csak kevéssé befolyásolta. Tulajdonképpen csak az északkeleti palotaépület belső udvarának 1484-ben emelt balusztrádos-oszlopos emeleti loggiája tekinthető kifejezett reneszánsz építészeti formának. Bár e loggia rekonstrukciója, s ezen belül elsősorban a törpepillérek szerepe még vitatott (1. kép) - miközben tény, hogy az utóbbi években nagyrészt másolatban újjáépített szerkezethez felhasznált elemek mind az udvarban kerültek feltárásra - feltűnő a baluszterelemek, az oszlopfejezetek és egyáltalában az egész szerkezet még kiérleletlen, kissé durva jellege. Az igencsak különböző kőanyagok felhasználása is kísérletezésre látszik utalni. A visegrádi palotaépítkezések minden bizonnyal még 1490 előtt lezárultak, esetleges Ulászló-kori folytatásukat mindenesetre még nem lehetett bizonyítani.

1 Visegrádhoz hasonlóan a budai királyi palotából ismert késő gótikus és reneszánsz épületfaragvány-töredékek többsége is ásatásból származik, bár itt az 1945 után végzett feltárások lehetőségei jóval korlátozottabbak voltak, hisz egy ma is nagyrészt beépített területről van szó. Mindeddig mindenesetre egyetlen olyan in