Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Sedlmayr János: Magyarországi gótikus ablakmérművek

5. ábra. 14. századi mérmű metszete: primer, szekunder és tercier profil tik ki. (6. ábra) Az ennél gazdagabb vagy ezektől eltérő mérműforma, például a „sugárzó", az örvénylő, a parieri összeolvadó alakzat már a következő és későbbi korszak mérműveinek jellegzetes világa. A 14. századi magyar mérművek sorában bizonytalan, hogy melyik a legkorábbi, amely elsőként vette át a gyökeresen űjnak számító maulbronni példát. Feltételezhető, hogy az a ciszterek egyik építkezésén fordult elő. Ennek megállapítása azonban azért is nehéz, mert e műrészletekből igen sok végérvényesen elpusztult. Az áttört és vakméiművek is követik az ablakokban alkalmazott mérműformákat, legyen az mellvédrács, lépcsőkorlát, timpanon vagy támpilléren lévő vakmérmű. Külön vizsgálatot kívánna az, hogy műtárgyakon, bútorokon, vas-és fémanyagú részleteken az építészetből vett mérmű miként és milyen késéssel jelenik meg? Kérdés az is, hogy a geometriai módszerekkel szerkesztett kőrácsok hordoznake önálló jelentést? Egy-egy mérmű utal-e valamire? Hogy a középkori ember a mérmű formájából kiolvasott-e olyan tartalmat, amit mi már nem értünk meg? Úgy vélem, hogy a középkorban egy-egy műrészlet, egy-egy mérmű nem hordozott min-