Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Sedlmayr János: Magyarországi gótikus ablakmérművek

[1 4. ábra. 14. századi mérmííidomok A. Körbeírt karéjok B. Körbe írt ívek C. Ividomokba írt geometriai formák - a 14. századi merműves ablak befoglaló formája rendszerint csúcsíves, emellett kisebb számban előfordulhatnak körrel, ívhárornszöggel, átlóra állított évnégyszöggel keretezett nyílások is, - a mérművekben a primer és szekunder profilozású alakzatok közül a kör, a szabályos ívháromszög és ívnégyszög, valamint az arányos csúcsív (nem a lándzsaív) a leggyakoribb. Az alárendelt tercier profilú formák három-, négy- vagy többkaréjosak, vagy szerkesztetten csúcsívesek. A magyarországi Anjou-kori mérművek szerkezete és motívumvilága nem különbözik az e korban kivitelezett nyugat-európai érett gótikusnak nevezett kőrácsokétcSl. Lényeges különbség lehet azonban a nyílás nagyságában és így az osztások számában. Az angol gótikus katedrálisokban tizenhat, sőt huszonnégy osztató kőrácsos ablaknyílás is előfordul, nálunk ezek általában két- és háromosztatúak voltak." (5. ábra) A szerényebb méretű magyar mérműveket is primer, szekunder és tercier kör, csúcsív, ívháromszög, ívnégyszög, illetve három-, négy és tőbbkaréjos formák töl-