Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Sedlmayr János: Magyarországi gótikus ablakmérművek

tek, akár közvetlen külföldi, akár budai előkép hatására. A soproni mérművek jellegzetes posztklasszikus jegyei: a pálcás orrtagozatú profil, a kora gótikus lábazatok és fejezetek, a süllyesztett vállvonal, a többemeletes elrendezés, valamint a 13. századi formák. Több ablakban primer tagozatú háromkaréjok „állnak egymáson", a másikban szívformák. Az osztósudár háromkaréjosan csatlakozik a mérműhöz. (3. ábra: A., B.) Sajnálhatjuk, hogy a templom hajójának északi homlokzatát a torony építésekor megváltoztatták, ezért a templomhajó nagyobb ablakainak mérműveit ma már elvben sem lehet rekonstruálni.

7 A soproniakkal azonos szerkezetű és jellegű az egri vár kőtárában összeállított kora gótikus ablakmérmű, (3. ábra: C.) az, amelyen a háromkaréjos formák három szinten szépen töltik ki a csúcsíves ablaknyílás felső részét. Az egri ablakmérmű szerkesztőhálója is az egyenlő oldalú háromszögön alapszik: a karéjok középpontjai e háromszögű hálózaton találhatók meg. Lehetséges, hogy több klasszikus és posztklasszikus mérmű maradt meg Erdélyben és a Felvidéken. A kőtárak faragványaiból nálunk is több 13. századi mérmű összeállíthatóságában reménykedhetünk/ A 14. századi mérművek sajátosságai A 13. századi mérműveket már a következő század elején jól felismerhető másfajta mérmű váltja fel. Az első ilyen továbbfejlesztett ablak a maulbronni cisztercita kolostorban található, ez a 13. század utolsó éveinek egyikében készült. Sajátossága, hog)

7 benne: - nincs pálcatagos profil, az egyenes végződésű orrtaggal a profil könnyebben összefonódik, - a mérműben primer és szekunder tagozatok vannak, a fejlettebbekben tercier profilok is megjelennek, - az ablakok mérműveiből elmarad a lábazat és a fejezet, az osztóbordából a profil „akadálytalanul" bomlik szét, - a mérműben több új alapforma látható, mint az ívháromszög, az ívnégyszög, belső „orrvégződésekkel". (4. ábra) A maulbronni cisztercita kolostor kerengőjének nyílásában látható mérmű csakhamar egész Európában számtalan formai változatban, de azonos jellegzetességgel terjedt el. Anjou-kori ablakmérműveink, 1300-1380 A magyarországi Anjou-kori mérművek egy-két évtized késéssel követik a nyugateurópai mintákat, de sajátosságaik nem különböznek azokétól. Ezek közül az alábbiakat újból is hangsúlyozni kell: - a kőrácsok profiljából a pálcatag elmarad, az „orr" 3-5 cm széles síkká módosul. Ezáltal a mérművek kiszerkesztése és kifaragása a pálcatagos orrtagú mérművekhez képest egyszerűbb, - a 13. századi kőrácsokban lévő pálcatagos orrtaghoz tartozó lábazatot és a fejezetet a 14. századiakból elhagyják. A mérmű ezáltal az osztósugárbcSl folyamatosan szétágaztatható, - az új profil síkban egyre „hátrább ugratható": primer, szekunder és tercier tagozatokból első-, másod- és harmadrendű formák rajzolhatok ki. A 14. századi mérművekben ez a fölé-és alárendelt tagolás talán a legfontosabb sajátosság,