Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Sedlmayr János: Magyarországi gótikus ablakmérművek

Magyarországi gótikus ablakmérművek SEDLMAYR JÁNOS A mérmű a gótika egyik jellegzetes részlete, amellyel kezdetben ablaknyílások felső részét töltötték ki, később azonban különböző felületeket is gazdagítottak.

1 Mérművek és vakmérművek megtalálhatók asztalosmunkákon, festészeti alkotásokon, iparművészeti tárgyakon és még számos helyen. E cikkben azonban csak a magyarországi gótikus ablakmérművekkel foglalkozom.

2 A merműves ablak kialakulása ( 1. ábra) A kutatók véleménye az, hogy a valódi merműves ablak az 1220-as években alakult ki: a reimsi székesegyházon 1227-ben, vag)' a párizsi Notre Dame-székesegyházon ugyancsak a húszas évek egyikében. A merműves ablak elődje a késő román ikerablak, amelynek áthidalása csúcsív, alul középoszloppal kettéosztott, felül pedig a vékonyabb ívmező lyukmotívumokkal áttört. Minél nagyobb területet foglalnak el ott a lyukak, annál közelebb áll az egész ablak a klasszikus - igazi - mérműhöz. Valódi merműves ablakról azonban csak a 13. század első negyede után beszélhetünk, amikor az osztósudár és a mérmű profilja ugyanaz, és ezek egymással összefonódnak. 1. ábra. A merműves ablak kialakulásának sémája. A. Teherhárító ív alatti román ablakok B. Késő román ikerablak, áttört ívmezővel C. Az első valódi merműves ablak (Reims, 1227)