Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Sedlmayr János: Magyarországi gótikus ablakmérművek
Az ablaknyílás felső részét kitöltő mérmű síkmértani alakzat, amelyhez - a függőleges osztóbordát leszámítva - csupa íves elem szerkesztését, mindenekelőtt az összefonódó elemek körívének középpontját kell megkeresni. A tervezett formák és a mérmű egészének megrajzolásához a geometria magas szintű ismeretére van szükség. A klasszikus és posztklasszikus mérmű A 13. század első felében készült korai merműves ablakok kétosztatúak, és az ívmezőben lévő kőrács viszonylag egyszerű. Sajátosságuk, hogy: - az ablakban csupán egyféle profil (tagozat) látható, vagyis az osztósudár és a mérmű profilja ugyanaz, - a profil orrtagja félkörös, illetve háromnegyed köríves pálca, amely még a késő román ikerablak oszlopára utal, - az osztósudarak alján kora gótikus lábazat, felül a mérmű válla alatt oszlopfő található, - a mérmű válla minden esetben alacsonyabban van, mint az egész nyílás vállvonala, - a leggyakoribb előforduló formák: körív, háromkaréj, szívforma. A fenti sajátosságok 20-30 év pontossággal meghatározzák a merműves ablak keletkezésének idejét. Ha a mérmű az épülettel együtt készül, akkor e részlet az egészről is datálást ad. Az előzőkben leírt - klasszikus - korai gótikus mérmű mintegy 40-50 év múlva változik. A 13. század második felében már sokkal gazdagabb mérművekkel találkozunk, amelyeket egy másik alcsoportba sorolhatunk. A posztklasszikusnak nevezhető, 1260-1300 közötti időből való mérművek gazdagodása az ablaknyílások növekedéséből is következik. A gótikában ugyanis mindinkább törekszenek a templomok falszerkezetének csökkentésére, melyben a támrendszer közeit ablakok töltik ki. A nyílás méretének növekedésével az ablak három, vagy többosztatúvá, a mérmű pedig „többemeletessé" válik. A posztklasszikus merműves ablakban a klasszikusnál leírt sajátosságokból több megmarad, így a pálcás primer tagozat, a lábazat, a fejezet és a vállvonal süllyesztett helyzete. A mérműben a korábbi formák: a kör, háromkaréj, szívforma is megmarad. A profilban azonban már megjelenik a szekunder tagozat, amelyek „orrokat" képeztek. 5 13. századi ablakmérműveink, 1230-1300 A fentiekben leírt korai mérművek nálunk a 13. század második felében, legkorábban a tatárjárás utáni építkezéseken fordultak elő. Jellemző, hogy az 1254-ben épült visegrádi királyi lakótorony nagyobb nyílásai még késő román ikerablakok. Magyarországon az első igazi mérmű a budavári főtemplomon, pontosan a szentély felső ablakaiban jelenhetett meg.' (2. ábra: A.) A 13. század első felében épült templomban a főszentély alsó ablakai még félköríves záródásúak és mérmű nélküliek, a felsők azonban kétosztatú, kora gótikus - klasszikus - mérművek lehettek. Kétosztatú, klasszikus mérművek állnak a gyulafehérvári székesegyház újjáépített kora gótikus szentélyének ablakaiban/' (2. ábra: B.) A mérművek mind egyformák, ugyanazon jellegzetességekkel, amelyeket már megfigyelhettünk: a pálcás
