Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén
12. kép. Bakonynána középkori eredetű r. k. templomának rekonstruált alaprajza írja le. Kőből épült, temető övezi - tehát a középkori romokon épült újjá. Harangja egy fa haranglábon függ. Egyetlen oltárát Szt. Anna-oltárképe díszíti, gróf Nádasdy Boldizsár készíttette. Volt karzata, akkor még orgona nélkül, és volt egy kis szószéke. 62 Az 1779. évi visitatio a templom újjáépítését megint csak nem datálja, de gróf Nádasdy Ferencnek, Boldizsár gróf testvérének tulajdonítja. Ekkor már van egy négy mutációs orgonája és két kis harangja. 63 1814. óta napirenden volt felújítása, vagy egy új templom építése, mert kicsi volt és rozoga." 4 Mindez nem lenne elegendő a hajdan volt templom rekonstruálásához, de rendelkezésünkre áll Singer György zirci kőműves 1815. évi rajza és leírása a templom restaurálására és bővítésére." 5 A rajz ugyan a tervezett állapotot mutatja, de a leírás megadja az eredeti méreteket (hajója: 4 öl x 3 öl 2 láb, szentélye: 2 öl 6 coll x 2 öl 3 láb), még a falvastagságot is, és a nyílászárókról is beszámol. (11. kép) Ezek alapján a középkori kis templom rekonstrukciós rajza hitelesnek vehető, kivéve a bástyafalat, hiszen erre csak egy szó utal. Csak körülbelüli helyét ismerjük - nem exponáltán, nem valami kiemelkedő dombfélén, hanem szinte utcasorban állt - bizonyára szorosan körülvéve a templomot. 1817-ben Mann Alberik került az eklézsia élére, és hihetetlen szívóssággal kiharcolta, hogy végül is a tervbe vett bővítés helyett új templom épüljön, új helyen 1828-ban, klasszicista stílusban, impozáns méretekkel."" Egy észrevételt kell tenni Faller idézett művéhez: „Eredeti formájából egyébként sem sok maradt ránk, mert a legújabb renoválások teljesen kiforgatták, s régi alaprajzát is teljesen megváltoztatták." - írja. Eredeti formájából nem hogy nem sok, de semmi sem maradt ránk hiszen lebontották. (12. kép) Hogy mi került át a régi templomból az újba, arra csak következtetni tudunk, hiszen a szűkszavú leírások alig szólnak a berendezésekről. A mellékoltár Szt. Anna-képe szinte biztosan a régi főoltárkép, nívós barokk alkotás, a díszesen faragott, mázolt barokk fa keresztelőkút, az orgona barokkos, festett sípháza és a kis kápolnafülkében álló copf stílusú tabernáculum jöhet számításba. Két régi, 1779. és 1802. évi harangját is átvitték, ezeket Rómer Flóris még a toronyban találta, ma már egyik sincs ott. Sikátor, ev. templom Kataszteri térkép: A falu középpontjában, egy lakcSház (paplak) mögött állt. Alapítása még a türelmi rendelet előtti időkben lehetett, azért e méltatlan elhelyezés. Tájolása délnyugati, eleve a protestánsoknak épült. Kontúrja egyszerű téglány, elé