Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén

13. kép. Sikátor lebontott barokk r. k. templomának rekonstruált alaprajza épített toronnyal - gondolhatnánk. Mérete 14,5 x 9 m.

67 Az I. katonai felmérés még nem jelölhette, de hogy a II., az 1840-es évekből miért nem, az talány. Levéltár és szakirodalom: A török után a lakosság nagy része protestáns hittel tér vissza falujába. Kezdeti torzsalkodások után az evangélikusok kerülnek túlsúlyba, 166Lben anyagyülekezet. Istentiszteletet sokáig csak pajtákban tarthattak, templomuk 1791-ben épült a bejárat fölött elhelyezett tábla tanúsága szerint. Egy 1831. évi retrospektív jegyzőkönyvből tudjuk,

68 hogy mérete 8 x 4 öl volt, magassága 3 öl (kb. a szokásos differencia a térképhez képest). Terméskőből épült, zsupfedéllel, ezt 1820-ban cserélték zsindelyre. „Vagyon a templomban egy kisded oltár, melynek elein az Ur Vatsorája Szerzésére emlékező rajzolás láttatik, az oltár felett a Predikálló Szék, az egész asztalos munka és meg vagyon festve [...] Keleti és Északi részein kar vagyon Orgona nélkül. Torony nints. A harangok a Parochialis Udvarnak elein kívül az Uttzán állanak". Az egyiket Gáspár Mendl öntötte 1798-ban, a másik 1828ból való. „A templomnak hátulját összeomlás fenyegeti." - tudjuk még meg. 1857ben ismét zsindelyezik a tetejét. Hogy négy ablaka volt, azt az 1870. évi jegyzőkönyvben olvashatjuk, és azt is, hogy „építésze valami Alschinger Mihály nevű gyiróthi kőműves" volt. Tornya nincs, állítja a jegyzőkönyv - és ezen igencsak eltűnődhetünk, hiszen a térképről és északkeleti végen azt az elölálló kis épülettömeget toronynak néznénk. Bejárati előcsarnok lehetett, talán egy majdani torony alépítménye, ami már soha nem épült fel. (13. kép) A harangok ugyanazok, orgona most sincs. Szegényes kinézésén kívül rossz karban is van, panaszolja az írás. 1896-ban lebontották és újat építettek helyette ugyanazon a telken, de a fő utca vonalán.

69 Alig nagyobb a réginél. Berendezéséből egyedül a szószékoltár származhatna a régiből, de a korabeli leírások ezt nem valószínűsítik. Az oltárkép semmiképpen nem. Kataszteri térkép: A falu hajdani középpontjában, a jelenlegi Hősök ligetében, ábrázol egy templomot. Az elhelyezés hangsúlyos, mérete szokványos, elölálló tornya van, nyugati tájolású.

70 Az 1784. évi katonai felmérés ugyanott ábrázolja.

71 Levéltár és szakirodalom: Az 1698. évi canonica visitatio a falut Csögle filiájaként említi, de templomáról nem esik szó.

72 A középkori templom létéről csak közvetett adatunk van: az 1765. és 1774. években lefolytatott vizsgálatok során a tanúk egyértelműen vallják, hogy emlékezetük, illetve a szájhagyomány szerint az 1600as évek végén itt pápista templom állt." Az pedig csakis középkori lehet, hiszen miért is építettek volna katolikus templomot egy protestánssá vált faluban? Egy 1783. Egeralja, ref. templom