Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában

Károly: A szekszárdi apátság és megyeháza története. Tanulmányok Tolna Megye Történetéből, 6. Szekszárd, 1974. 339-362. 13. Ld. főleg Gosztonyi Gyula: A pécsi Szent Péter székesegyház eredete. Pécs, 1939. III-IV. t., 210-226., 238-241. és Tóth Melinda: A pécsi székesegyház nyugati karzata. Építés-Építészettudomány, 15, 1983, 1-4. 429-444. (az altemplomról: 430.). A keleti kötegpilléreken már Friedrich Schmidt is két periódust látott, de időrendileg fordítva (vö. uo. 429.). A pillérlábazat képe éppen nem ilyen sorrendre vall. A hasábos rész utólagos beiktatását a kötegpillérre nehezedő túlzott oldalnyomás veszélye, vagyis a főhajófalak építésének tartós elhalasztása indokolhatta. A nyugati kötegpillérpár időrendi megosztása (uo. 434-441.) nem meggyőző. Nyugati oldaluk féloszlopfőjének vállpárkányba foglalása mindenesetre jellegzetesen 12. századi, nem éppen késői megoldás (vő. Tóth 1983, 401402.; ld. még Tóth 1994, 342: 8. jegyzet). Nem tudni, mi indította Schmidtet a főhajópillérek alakjának megváltoztatására. Vö. Gerecze Péter: A pécsi székesegyház. Bp., 1893. IV. t., 31. (az új és a régi állapot fotón). 14. Az alaprajz (a) nyilván a vállvonal fölötti szituációt mutatja, de következetlenül: a féloszlopos pillér nyugati oldalán is félkörívű metszést jelez. 15. A bejárati heveder valószínűleg hornyolt sarkú volt, hordozói ismeretlenek. L. főleg Gerecze Péter: A pécsi székesegyház egykori oltársátra és többi szobrászati maradványa. Archaeologiai Közlemények, 20.1897. 74., 78-87., 109-112.; Tóth, Melinda: Die Umbauung des Heiligkeuz-Altars in der Kathedrale zu Pécs. In: Skulptur des Mittelalters. Hg. von Friedrich Möbius - Ernst Schubert. Weimar, 1987. 82-98. Vö. MoMűvTört 37. kép, 4L; Pannónia regia. 123-126., 131-132. is. 16. Gall 29., 36., 65., 88., 130-133., 319., 351.; Froidevaux, Yves-Marie: L'abbatiale de Lessay. Les dommages. Les travaux. Le mise en valeur. Les fouilles et les découvertes. Les Monuments historiques de la France, 4, 1958, 2. 100., 102., 138-141., 150.; Musset L: 79-82., 84., 86-87. kép, 168-171., 205206. A vékonyfalú pécsi szerkezet csekély visszaugrású árkádívei természetesen nem Lessay-ből származtatandók. A Népoltár boltozatának származtatási kérdéseit behatóbban tárgyalta Tóth Melinda {vö. 15. jegyzet). 17. Az elrendezésben a következetesen alkalmazott falpillérek is szokatlanok nálunk a 12. században. A fennmaradt alaprajzokat ld. Marosi 7-8. kép. Támváltásra és oldalkarzatokra vonatkozó elképzelései (25-26., a feltehető pillérformákhoz ld. 151. is) számomra nem tűnnek indokoltnak. A szórvány oszlopfők tanúságának bizonytalanságaira nézve ld. 1-2. jegyzet. Egyébként ld. tanulmányomat: Esztergom Szent Adalbert székesegyháza és az Árpád-kori építészet. Strigonium antiquum 5. - sajtó alatt. 18. Henszlmann I. t. 1-3., 7., VI-VIII. t., 138-140., 145-146.; Dercsényi 1943, 17-20., 38., mellékletek. A hasábos pillérekhez fél tucat fejezettöredék kapcsolható (ld. Pannónia regia. 102-103.). Vö. 1. jegyzet. 19. Entz Géza: Harina (Herina) románkori temploma. Művészettörténeti Értesítő, 1954, 1. 23-28., 31. Bogyay Tamás: Az ákosi református templom. Magyar Építőművészet, 1944, 2. 53., 67-70. (ld. még: Bakó 8., 10-13. kép). Valter Ilona: Boldva. Református templom. Bp., TKM Egyesület, 1991. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 399.); ld. még: Dercsényi 1972, 115. kép, 195. Vö. továbbá: Marosi - Wehli 27-28. Itt megjelenik 16. századi alaprajzon a kapornaki kolostor is, melynek templomából nemrég feltárult a főapszis északi széléhez csatlakozó árkádív lépcsősen alakított külső oldala, a megfelelő idomú pillér részletével. A templomhoz ld. Bogyay Tamás: A kapornaki egykori bencés apátság XII. századi bazilikája. Történetírás, 2. 1938. 153-161., IX-X. t.; vö. Dercsényi 1957, 175., 185., 198-199. is. A pilaszteres (kereszt alakú) pillérmegoldás gyakoribb lehetett. Hosszanti sorozatban talán Somogyvárott tűnt fel először (ld. Tóth Melinda: A somogyvári bencés apátság temploma az Árpád-korban. Szent László és Somogyvár. Szerk. Magyar Kálmán. Kaposvár, 1992. 222., 228.), és előfordul az alföldi Vésztőn is (Juhász Irén: A Csolt nemzetség monostora. Műemlékvédelem, 36, 1992, 2. 95-97., 100-101.). Vö. 7. jegyzet. 20. Hervay 112., 116-117., 119., 237. előtt, 260.; Entz 1963, 122., 126., 128., 132. Vö. 29. jegyzet. Halaváts Gyula: Vízakna, Kiscsűr, Kistorony műemlékei - Szelindek vára és a szelindeki, nagycsűri, kakasfalvi templom - A vurpódi, veresmarti, szászújfalvi és szenterzsébeti templom - A nagydisznódi ágost. ev. templom - Az alczinai, holcmányi, oltszakadáti és feleki románkori templomok. Archaeologiai Értesítő, 29. 1909. 198-204.; 31. 1911. 16.; 32. 1912. 19-28.; 34. 1914. 233., 237-238.; 374-380.; továbbá: Halaváts Gyula: Nagysink környéki építészeti műemlékek. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából, 7/1. Kolozsvár, 1916. 134-137., 143-146., 148-149. és: Halaváts Gyula: Nagyszeben környéki erődtemplomok. Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve, 1. Bp., 1923. 145-146. Selmec vidékéhez Mencl, Václav: Stredoveká architektúra na Slovensku. Praha - Presov, 1937. 36., 39., 4L kép, 200-201., 204-205., 207-208.