Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában

Entz 1963 Entz Géza: A kerci (arjai) cisztercita építőműhely. Művészettörténeti Értesítő, 12, 1963, 23. 121-147. Férnie Férnie, Eric: An architectural History of Norwich Cathedral. Oxford, 1993. Gall Gall, Ernst: Die gotische Baukunst in Frankreich und Deutschland. Leipzig, 1925. Gerevich Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. [Bp.], 1938. (Magyarország művészeti emlékei, 1.) Henszlmann Henszlmann Imre: A székes-fehérvári ásatások eredménye. Pest, 1864. Hervay Hervay, L. Ferenc: Repertórium historicum ordinis cisterciensis in Hungária. Roma, 1984. (Bibliotheca Cisterciensis, 7.) Kimpel - Suckale Kimpel, Dieter - Suckale, Robert: Die gotische Architektur in Frankreich 1130-1270. München, 1985. Koppány Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. [Bp.], 1993. (Művészettörténet - műemlékvédelem, 3.) MoMűvTört A magyarországi művészet története. Főszerk. Fülep Lajos. Szerk. Dercsényi Dezső, Zádor Anna. 5. átdolg. kiadás. 1.: Szövegkötet. 2.: Képkötet. [Bp.], 1973. Marosi Marosi, Ernő: Die Anfänge der Gotik in Ungarn. Bp., 1984. Marosi - Wehli Marosi Ernő - Wehli Tünde: Az Árpád-kor művészeti emlékei. Bp., 1997. Mezősiné Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság. [Bp.], 1993. (Művészettörténet - műemlékvédelem, 5.) MMT 5. Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 5. Pest megye műemlékei. 1-2. Szerk. Dercsényi Dezső. Bp., 1958. MMT 7. Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 7. Heves megye műemlékei. 1. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Bp., 1969. MMT 8. Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 8. Heves megye műemlékei. 2. Szerk. Dercsényi Dezső, Voit Pál. Bp., 1972. Musset Musset, Lucien: Normandie romane. 1-2. La Pierre-qui-vire, 1967., 1985.2 Pannónia regia. Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád, Takács Imre. Bp., 1994. Szabó Szabó László: Az árpádkori magyar építőművészet. Bp., 1913. Tóth 1983 Tóth Sándor: A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentősége. Építés-Építészettudomány, 15, 1983, 1-4. 391-428. Tóth 1990 Tóth Sándor: A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára. Zalai Múzeum, 2. Zalaegerszeg, 1990. 147-187. Tóth 1994 Tóth Sándor: A veszprémi székesegyház középkori kőfaragványai II. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 19-20. 1993-1994. Veszprém, 1994. 327-345. 1. Vízszintes áthidalásból, háromrészes gerendázat architráv-fríz zónájából való három összetartozó töredék, amelynek elterjedt középkori minősítését azonban nehéz követni, egyrészt formai okokból, másrészt azért, mert az egyiket a 13. században római faragvánnyal együtt használták fel másodlagosan (Entz, Géza: Les pierres sculptées de la cathédrale de Kalocsa. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, No. 28. 1966. 35-37., 42-44.). A magyar művészettörténet egyetlen oszlopos támaszsorú hosszháza a székesfehérvári bazilika korai állapotának a többek között antik gránit törzstöredékekre alapozott rekonstrukciója (Henszlmann 93.), amelyet rég elvetettek (vö. Dercsényi 1943, 9-10., 25-26. - ő is tévedett abban, hogy a korai támaszokat a fennmaradt pillérfőtöredékek alapján vélte elképzelhetni, mivel ezek 12. századiak: vö. 18. jegyzet). A kérdés mai állásához mérvadó Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszhelyének kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában. Műemlékvédelmi Szemle, 6, 1996, 2. (főleg:) 6., 8., 16. Nem lenne ajánlatos oszlopsoros hosszházakra következtetni egyes nagyméretű oszlopfőkből sem: a dömösihez (A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei. Szerk. Mojzer Miklós. [Bp.], 1984. 2.; Pannónia regia. 60-61.) pl. pillérlábazat társítható. Vö. Gerevich, László: The Royal Court (curia), Provost's Residence and the Village at Dömös. Acta Archaeologica, 35, 1983, 3-4. 387., 389-390., 395-398. - ahol, úgy tűnik, e lábazat szerepel oszloptartozék gyanánt. Óvatosságra int e tekintetben a harinai példa is (vö. 19. jegyzet). 2. így számos 12-13. századi kapubélleten és ikerablakon. Közepes méretű oszloptörzs- és fejezettöredékek inkább mellékterek kialakítására utalhatnak. A zalavári récéskúti bazilikánál lelt antik törzstöredékek esetében pl. talán nyugati karzat jöhet számításba (vö. Tóth 1990, 149., 162. és itt 12. jegyzet). A veszprémi árkádos fejezet (Árpád-kori kőfaragványok. 3. kép, 77.; Pannónia regia. 57.) talán ugyancsak karzatról való (vö. Tóth 1994, 329-330.). Különféle típusú oszlopos szerkezetek párhuzamos alkalmazására vallanak a zselicszentjakabi maradványok (ld. főleg Pannónia regia. 71-72.):