Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában

11. kép. Ócsa, alaprajz a hevederfonnák jelölésével. Tandor Ottó felmérése kiegészítésekkel A frízfejezetes pillérekről felnyúló egy-egy faloszlop fölött nagyrészt bordás keresztboltozat emelkedik, az egyetlen főhajóboltozat, amely ebből az időből a Dunántúlon fennmaradt. Ez a boltozat meglehetősen takarékos formálású: kiugró homlokívei nincsenek, bordái és hevederei egyformák. Ehhez hasonló - hangsúlytalan szakaszhatárú - boltozás tervével lehet számolni Lébény esetében is.

2fi A nyolcszögű pilléreket boltozatosnak szánt épületekben nálunk eleinte kiegészítések nélkül és az iménti féloszlopos, köteges típussal együtt alkalmazták. A példák közül kettő, Vértesszentkereszt és Aracs, a bordás boltozásmód és a támaszsor öszszeállítása tekintetében is megegyezik: nyugatról kezdve két nyolcszögűre egy köteges pillérpár következett bennük. De Vértesszentkereszten az utóbbinak keletebbre hasonló felépítésű falpillérpár is megfelelt, és együtt kereszthajós elrendezés négyezeti támaszait alkották, míg Aracson a köteges támaszpár csak a hosszház keleti szakaszát hangsúlyozta. Vértesszentkereszten egyetlen hevederindítás maradt fenn az északi támaszsor nyugati falpillére fölött: ez egyszerűen lépcsőzve, lapos előtéttaggal alakított.

29 Aracson a maradványok hasonló formát mutatnak, az északkeleti rész fennálló hosszanti és haránthevederei félkörívesek. A főhajóban a támaszok falsík elé ugró része - a köteges alakzatból a kereszt egyik szára két oszlopocskával, mint Pannonhalmán az első terv szerint (leszámítva a féloszlopot) -, úgy tűnik, a lábazattól megszakítás nélkül nyúlt fel a boltozatindításig.

30 A harmadik példa, Ócsa, nagyszabásúbb, de boltozatlan maradt. Itt a hosszház támváltásos, a négyezeti támaszelrendezés pedig, leszámítva a diadalív falpilléreit, a vértesszentkeresztihez és még tovább a gyulafehérvárihoz áll közel. A nyolcszögű pilléreket vállpárkány zárja, a hosszház középső, köteges támaszpárjából az aracsinak megfelelő rész fejezet nélkül tovább nyúlik, de még az árkádívek záradékáig sem épült meg. A hevederek a négyezetben és a főhajó hosszában félkör-, a mellékhajókban, ahol csak a kereszthajók felé és a nyolcszögű pillérek vonalában találhatók, csúcsívesek. Tagolásuk vé