Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában

gig lépcsős, lapos előtét-taggal, sarkuk többnyire elszedett, de a keleti nyolcszögű pillérpár vonalában és a négyezet köteges támaszokon nyugvó ívein hengertagos, mint Esztergomban és Pannonhalmán az említett helyeken. 31 (11. kép) A magyar romanika leggazdagabb nyolcszögű pilléralakzata Jakon tűnik fel: en­nek minden oldalához egy-egy háromnegyedoszlop járul. De e forma alkalmazása sem kizárólagos, eltekintve attól, hogy az árkádos főhajófal csak az északi oldalon eredeti. Az árkádsor nyugati végét ugyan megfelelő idomú falpillér készíti elő, de a keleti alátámasztás féloszlopos, összefüggésben a diadalívpillérrel, amely hason­ló alakzatú. A keleti pillér pedig felemás alakítású: a falpillér felé eső oldala ennek féloszlopos formájához igazodik. A csúcsíves főhajóárkádok lépcsősek, sarkosak, előtét-tagjuk lapos. A szabályos pilléralakzatok esetében az előtét-tag és a széles boltív két sarka is egy-egy háromnegyedoszlopra támaszkodik - a lébényi sémának megfelelően, de korántsem olyan harmonikusan. A maradék két háromnegyedosz­lop egyike a mellékhajóboltozat csúcsíves hevederét veszi föl, amelynek egyszerű, négyszögű keresztmetszete a bordákéval egyezik, másika pedig a főhajófalon fel­nyúló hengeres támot, amelyhez fent kétfelől egy-egy konzolról induló, rövidebb kerek tám csatlakozik, átlós fejezettel, a bordák számára. A keleti szakaszban ugyanakkor, ahol a mellékhajó felé szögletbe állított átlós támasz tűnik fel a falpil­léren és a szabadon álló támaszon egyaránt, a széles boltív sarkai egyfelől erre, másfelől a féloszlop fedőlemezére támaszkodnak, az előtéttag pedig a középten­gelyből a főhajó felé tolódik, de még így is lebillenni látszik a féloszlopról, amely csak a keleti oldalon áll középtengelyben - ahol a mögötte lévő pilaszter belső sar­ka, amint a fedőlemez futása mutatja, a főhajó falsíkjához képest kiugrik. E kiug­rás fölött is megjelenik egy konzolról indított, hengeres bordatám, noha a közvet­lenül mellette lévő szögletben, átlós lábazatról indítva, ott van a másik is, amely, mint törzsgyűrűje jelzi, a diadalívpillérhez fűződik. 3- (12-13. kép) Nyilvánvaló, hog) 7 ez az ingatag formálásmód tervváltoztatás következménye: miután a szentélynégyszöget a nyugat felé csatlakoztatni szándékolt íves szerkeze­tek támaszaival együtt megépítették, megnövelték a főhajó szélességét, odébb he­lyezve az árkádívet annyival, amennyivel az ezt hordó falpillér féloszlopának feje­zete engedte, ami megakadályozta az első szakasz tengelyes szerkesztését, és szük­ségessé tette a mellékhajó boltozatának újratervezését, valamint a főhajó boltoza­tához a keleti szögletben az új falsíknak megfelelő bordatám beiktatását. Az árká­dos főhajófal és a mellékhajó boltozata tehát egymással szervesen összefügg. Az előzőleg tervezett megoldásra főleg a szentélynégyszög formavilága enged követ­keztetni: itt a bordaprofil sarkantyútagos, mint a nyugati részen is, a diadalív pe­dig hengertagos, és a hozzá tartozó pillérrel együtt Zsámbékra emlékeztet. Csak a nyugatra néző pillérrésznek a tervezett főhajófal vastagságáról árulkodó szélessége idegen a zsámbéki formavilágtól, ennek viszont jól megfelel Jakon a két toronyalj kelet felé nyíló vaskos árkádja, amelyhez bettéttagul hengeres ívvel összekötött fél­oszloppárt alkalmaztak. Mindezzel összhangban képzelhető el az előző tervben a főhajó árkádsora és a mellékhajó bordás boltozata: a tervmódosítás valójában stí­lusváltozás járuléka. 33 Hasonló a helyzet a sopronhorpácsi templom esetében, ahol csak a déli oldalon épült árkádsor, és a hajók boltozására támaszelemek nem utalnak. A nyugati árkád indító falpillére féloszlopos pilaszterből és két szögletbe illeszkedő háromnegyed­oszlopból áll. Ennek megfelelő, hosszában kissé nyújtott idomú az első pillér is, az alig megtört záradékú árkádíven pedig, a lébényi séma szerint - bár nem frízfeje­zetek fölött - , mindhárom hengeres tag áthajlik, a középső enyhén élesedő alak­ban. A mellékhajóban az oszlopos szögletek köze, illetve nyugat felé folytatása sík. A főhajóban e két árkádív-hordóhoz a karzat támaszai csatlakoznak, amelyek épí-

Next

/
Thumbnails
Contents