Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában

hiányoznak, noha a mellékhajófalak külső és belső erősítései világosan jelzik, hogy itt jelentős boltozatteherrel számolva építkeztek. A hengertagos árkádok felfekvése az apszisok közötti pilasztereknél nincs előkészítve, viszont a hosszháznak a tornyok felőli végén ott vannak a megfelelő falpillérek, és köztük a karzatalj ívén a hosszanti áthidalások alakja is ismétlődik. A kérdéses pillér- és hevedertípus tehát itt a szentély alsó zónájának és az oldalfalaknak a megépítését követő tervmódosítás eredményének látszik.

25 Mindebből a két ciszterci templom hevederíveire visszakövetkeztetni helytelen lenne. Pannonhalmán ugyanis, ahol a hosszházépítés korábbi fázisaiban a lébényiekhez hasonló felépítésű pilléreket alkalmaztak, nincs se félköríves, se hengertagos heveder. Kezdetben, a főhajó délkeleti árkádjánál és az első pillért a mellékhajófallal összekötő haránthevedernél azt a négyszög keresztmetszetre szerkesztett sarokhengertagos formát alkalmazták, amelyet már az oszlopos altemplomban és a diadalíven is, lépcsőssé kiegészítve, mint az utóbbi esetben. Ez a forma nálunk először az esztergomi palotakápolna diadalívén mutatható ki, ahol oszloppár támasztja. Pannonhalmán, úgy tűnik, eleinte keskeny hosszanti hevederekkel számoltak, és a pillérek két szögletbe illeszkedő oszlopocskáját a köztük lévő sávval együtt fel akarták futtatni a főhajófalon. De a heveder sarokhengertagjait már az első északi szakaszban egyszerű élszedésekkel helyettesítették, és egy másik elszedett taggal, amely itt még a diadalívpillér fejezetére támaszkodik, a déli oldalon hevederlépcsőzet módjára kitöltötték az oszlopocskák közét. A továbbiakban ezt a lépcsős, elszedett hevederformát egyre következetesebben alkalmazták, de egészen következetesen, a visszaugrásokra a mellékhajóban is kiterjesztve, csak az utolsó építési szakaszban, a hosszház délnyugati részén, ahol - akár az északi oldal nyugati részén - módosították a pillérformát is, elsősorban azzal, hogy az oszlopközök felületeit is domborúan alakították. A fejezetek frízszerű alakítását mindvégig kerülték, ami a pannonhalmi formálásmódot a zirci mintához közelíti.

26 A szóban forgó pillértípus harmadik változata Zsámbékon tűnik fel, ahol a kereszt alaknak a főhajó felé eső szárát és ennek kísérő oszlopocskáit hármas támkőteggel helyettesítették, amely az ekként létrejött széles homloksík közepén jelenik meg, szorosan összefogva. A másik pilléroldal két oszlopocskáját a mellékhajóboltozat bordáinak felvételére alkalmazták, mint Pannonhalmán is. Ott azonban a főhajó hatsüveges boltozatát sokkal vaskosabb, konzolokról induló támkötegekkel készítették elő, a pillérekből csak a megfelelő féloszlopot mellőzve. A boltszakaszok határán megjelenő hármas támkötegek, amelyek, mint hengeresen alakított magvuk mutatja, az utolsó építési szakaszhoz tartoznak, vaskos, elszedett hevedereket hordoznak. Zsámbékon a hosszház boltszakaszai egyező mélységűek voltak - a hatsüveges forma csak a karzataljban tűnik fel -, és a főhajó hornyos haránthevederei, amelyekhez homlokívek tapadtak, jobban belesimultak a térlefedés összképébe. De a különbséget Pannonhalma mindegyik építési szakaszához képest a legnyilvánvalóbban a többi - csúcsíves - heveder mutatja, amely hengertagos, végig a hosszházban, sőt, a diadalíven is. (9. kép) A pillértípus alkalmazásának három említett példája közül kétségtelenül a zsámbéki az, amely építészetileg a legszabatosabb megoldású.

27 Az árkádos főhajófal lébényi felépítésének közeli rokonául a türjei jelölhető meg, noha ott a pillér- és hevederformák merőben eltérőek. ( 10. kép) Bár a diadalívnél a falpillérek féloszloposak, a főhajó két pillérpárja nyolcszögű, és csak felső részén bővül rövid, konzolról induló oszlopcsonkokkal - a déli mellékhajót kivéve - hossz- és harántirányban. A hevederek csúcsívesek. A diadalív és a főhajó árkádívei egyszerű, lépcsős formát mutatnak. Az árkádsor nyugati végén az ív nincs falpillérrel előkészítve, a négyszög metszetű előtét-tagot konzol veszi föl. Haránthevederek, az előtét-tagnak megfelelő alakban, csak a déli mellékhajóban találhatók.