Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Kertész Pál: Az athéni Akropolisz védelmének mérnökgeológiai-környezeti elemei

pülési rendszerének ismerete, amit részletes felvétellel határoztak meg. A lejtők a nyugati és déli oldalon ritkán tagolt mészkövekből állnak és így viszonylagosan állékonyak, míg a keleti és északi oldalon a tagoltsági hálózat sűrűbb és ezért a lejtők kevésbé állékonyak, helyenként teljesen fellazultak. A lejtők 22 helyen szorultak megerősítésre. Tekintettel a látvány változatlanságának kritériumára, elsősorban horgonyos erősítésekre került sor. Az ókori, támfalas rendszerek a biztonságot immár 2000 évnél régebben őrzik, látványuk hozzátartozik az egész együttes védendő megjelenéséhez. 3. Földrengések A földmozgások az egész környék lényeges ismérvei, habár Attika területét alacsonyfokú földrengési aktivitás jellemzi csak. A rezgéseket közvetítő kőzetkörnyezet rugalmas tulajdonságai kedvezőek, saját frekvenciájuk viszonylag alacsony. Ezért az üde alapkőzetre alapozott szerkezetek földrengési károsodását elsősorban csak a szeizmikus energia jelentős elnyelése okozhatja. (Andronopoulos - Koukis 1988) Az első földrengést a jelenleg álló építmények Kr. e. 426-ban szenvedték el, a legutóbbi, már mérésekkel a helyszínen is regisztrált rengés 1982-ben zajlott le. A Parthenonon egy rengés hatását a kőelemek elmozdulásaként észlelni lehet. (2. kép) Ez a szárazon rakott falazatban a kőanyagok vízszintes elmozdulását mutatja. Mindenesetre megállapítható, hogy a frank időszakban (13-14. század) készült kiegészítésen e hatás már nem észlelhető. így az egyéb helyeken a földtani környezetben is igen nagy változásokat okozó, de pontosan még nem azonosított időpontú rengés e két időszak (építés-frank korszak) közé tehető. Az építmények szerkezeti kialakítása a földrengésállékonyságot még a szárazon rakott falazat esetén is biztosította: a megfelelő helyeken alkalmazott vaskapcsok a vízszintes elmozdulást korlátozták. Méretezésük olyan volt, hogy határállapotba 2. kép. Földrengés okozta víszintes elmozdulás a Parthenon eredeti falazatában