Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Kertész Pál: Az athéni Akropolisz védelmének mérnökgeológiai-környezeti elemei

3. kép. Alapozás a szálban álló mészkő felszínén. A vájat a - később kiemelt - pireuszi mészkő párnatag helye, a márványszerkezet arra támaszkodott előbb kerültek, mint a kőanyagok, ezért törés nélküli elmozdulást tettek lehetővé. Alapvetően ezt az elvet követi a jelenlegi helyreállítás is. A Parthenonnak, mint térbeli rácsnak a szeizmikus kísérleti elemzése olyan eredményeket nyújtott, amelyek ekvivalensek voltak az 1982-ben kipattant földrengés már szabatosan, 12 helyen mért hatásaival. (Zambas 1988) Nem került sor a helyreállítások során olyan megerősítésekre vagy egyéb beavatkozásokra, amelyek idegenek az eredeti szerkezettől. 4. Az építmények szerkezete és anyaga Az Akropolisz építményei közül a Parthenon nyújtja az épületszerkezetre vonatkozó legteljesebb képet. Alapozása a déli részen közvetlenül a vastagpados mészkő felszínére volt lehetséges, pireuszi mészkő párnatagok közbeiktatásával. Az alapozás e közvetítő rétege az a porózus, ún. pireuszi mészkő (oikemata), amellyel kőrakatként a feltöltés jó része is készült. E kőzet kőzetfizikai tulajdonságai nagyjából a magyarországi (pl. sóskúti) durva mészkőnek felelnek meg, rugalmassági modulusa viszonylag alacsony, alakváltozási képessége nagy. Ily módon alkalmas kiegyenlítő rétegként az épületszerkezet és a kőzetkörnyezet között. (3. kép) Az épület déli része alatti, feltöltésnek is nevezett kőrakat lényegében egy 14 m mélységig lenyúló alaptest. A pireuszi mészkő közvetlenül is megfigyelhető ma is a kikötő környékén, könnyű faraghatósága miatt a legutóbbi időkig kedvelt, nagy kőtömbök kialakítására is alkalmas építőkő. Az épületek felmenő szerkezetét teljes egészében a pentelikoni (mai nevén „pendeli") márványból készítették. E márványt a művészettörténet jól ismeri, az eredeti, ma is ismert kőbányák közelében kőzettanilag és kőzetftzikailag teljesen azonos kőanyagot fejtő kőbányák működ-