Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Kertész Pál: Az athéni Akropolisz védelmének mérnökgeológiai-környezeti elemei

1. kép. Az Akropolisz hegyének földtani felépítése. 1. feltöltés, kőrakat 2. fellazult lejtőkőzet 3. tömött mészkő 4. konglomerát 5. Athéni palasorozat: pala, homokkő, márga tömött mészkő (Andronopoulos - Koukis 1988, alapján) ni palasorozatnak, amely a földtörténeti középkor kréta részében keletkezett és amely változatos, kissé palás szerkezetű homokkövek, márgák, iszapkövek és mészkövek változatos sorából áll (1. kép), e rétegsort általában tektonikai takaróként mészkövek borítják ti anszgressziós jelleggel. Az Akropolisz területén mélyebben az athéni palasorozat felső, fiatalabb részét találhatjuk meg pala-márga-homokkő kőzetekkel, ezeket borítja az Akropolisz legnagyobb részén a vastagpados mészkő 30-35 m vastag rétegsora. A természetes laza üledékek csak jelentéktelen mennyiségbenjelennek meg a lejtőkön, míg helyenként jelentős vastagságú, 14 m-t is elérő az épületek elhelyezését biztosító mesterséges feltöltés (kőrakat). E kőzetek az Akropolisz felső szintjén az alapozás szempontjából megfelelő szilárdságot biztosítanak, de a lejtők állapota az ember megtelepedésétől kezdődően mindig kérdéses volt. A lejtők állapotában a kőzetek minőségénél fontosabb a tagoltság szerepe. A főbb kőzetfajták jellemző kőzetfizikai adatai: egyirányú rugalmassági nyomószilárdság modulus mészkövek 40-45 MPa 10-27 GPa palás homokos márga 12-33 MPa homokkő 12-38 MPa konglomerát 12-38 MPa A hegyet borító vastagpados mészkövet zárt tagoló felületek szántják át, anélkül, hogy más tektonikai hatás megfigyelhető lenne. A tagoltság két főiránya az északdéli és a kelet-nyugati irány, a tagoló réseket kalcit tölti ki, karsztos jelenségek nem figyelhetők meg. A legnagyobb építmény, a Parthenon részben erre a mészkőre alapozott, déli része alatt azonban mesterséges feltöltést alkalmaztak, nagyobb, szabályosan egymásra rakott porózus mészkőtömbökből (ún. pireuszi mészkőből). Az épület szerkezete az alapozási közeg váltása következtében lehetséges süllyedéskülönbséget kiküszöbölte, az épület károsodása semmiféle kapcsolatban nem áll a kőzetkörnyezet változásával. A lejtők állapota a kezdetektől állandó fenntartási munkát igényelt. Az utolsó száz év munkálatai és így a látogatók számának jelentős és állandó növekedése egyre inkább igényelte a lejtők biztosítását. Ennek alapja a kőzettömeg tagoltsági-tele-