Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

C. Harrach Erzsébet: A területi védelem alakulása a műemlékvédelemben

- az egyidejű, egy korból származó együttes maradványokat, a térben, városszerkezetben és épületben egyaránt egymásra és egymásba nőtt városépítészeti együtteseket.

7 Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség

8 1957-ben történt megalakulása után egyik első feladatának tekintette a hivatalos műemlékjegyzék kiadását, amely 1960-ban meg is jelent,'

1 a városképi vizsgálatok kötetei és a Genthon István illetve Zakariás G. Sándor tollából megjelent „Magyarország művészeti emlékei." című kiadványok felhasználásával. A műemlékek tudományos kutatásokon alapuló építéstörténete szinte mindig tartalmaz adatokat a településről is, ahol az épület áll. Az egymásra hatás változó ugyan, de mindig megtalálható. Ahol az ember megtalálja az életéhez szükséges adottságokat, ott nemcsak az épületek, de a települések is egymásra épülnek. így pl. több történeti értékű városunk utcahálózatáról derült ki a kutatások során, hogy az utcák már évszázadokkal korábban is ugyanazon a nyomvonalon léteztek, csak más szinten. A feltárt tények tehát nemcsak hagyomány tiszteletből sugallják a településszerkezet védelmét, hanem a tapasztalati úton kikristályosodott legcélszerűbb nyomvonalakra irányítják figyelmünket. A ma embere a technika megváltozott és rohamosan változó adottságaira hivatkozva szűkösnek találja régi településeink utcáit, de lényegesen jobbat azok elpusztításával sem igen teremtett, csupán áttekinthetetlen, tájékoztatótáblás szabályozásokra kényszerülő rendszert honosított meg. Az OMF hatósági működése során egyre gyakrabban szembe került új beépítési igényekkel az értékes épületekben gazdag történeti belvárosok területén. Az öszszefüggő városképek védelmét nehezen tudta érvényesíteni. A gondot a területi védelem megteremtésével, a műemléki jelentőségű területek kijelölésével és határozatban történő védetté nyilvánításával kívánta megoldani. A hivatalos műemlékjegyzékbe történő besorolás a folyamatos revíziókhoz kapcsolódott. 1962-1976 között megyénként készültek a jegyzékek, de ezek közül is csupán az 1971-ben kiadott Pest és Vas megyei jegyzékben találunk műemléki jelentőségű területet (MJT) és műemléki környezetet (MK). 1976-ban aztán egyesített jegyzék kiadására került sor, amelyben már 19 műemléki jelentőségű területet és közel 100 műemléki környezetet találunk. A területi védelem a budai Várhegyen szinte előírások nélkül, spontán alakult ki. Az 1944-1945-ös ostromban nagyon súlyos károkat elszenvedő fennsíkot, annak megmaradt épületeit és maradványaikat szinte automatikusan romtalanították és eredeti formájukban tették használhatóvá. A szakemberek az első pillanattól fogva egy történetileg ismert, döntően barokk városképet próbáltak helyreállítani, és az ezen hangulatot romboló részeket eltávolítani, legyen az egy túl magas épület, vagy egy rosszul sikerült portál. Az első gyors használhatóvá tétel után azonban az is kiderült, hogy számos olyan középkori részlet vált láthatóvá, amit korábban nem ismertek. Ez a tény szisztematikus felmérésre és alaposabb vizsgálódásra sarkalta a helyreállítókat. Ennek eredményeként vált gyakorlattá az épület kutatás, s a talált gazdag pl. ülőfülkés anyag kikényszerítette a többé-kevésbé megvalósított kiegészítések, helyreállítások alkalmazását. Az 1950-es években aztán a legminimálisabb lakhatási szintre hozást követte a belső korszerűsítés és ahol nem történt homlokzat kutatás, ott azt is pótolták. Az így alakuló városképet aztán a foghíjak beépítésével folytatták, s mire a területi védelem kimondására sor került, már a finomításokra is oda kellett figyelni. A Vár képe kialakult, további kutatására csak a kevés számú beépítetlen, még meg nem oldott területeken kerülhet sor. Elő gondja viszont a városkép védelmének az üzleti élettel járó hirdetés, giccsüzlet szaporodása. Az első védett területű városközpontok egy része római városelőzménnyel,

10 más része egységes barokk utcaképekkel" vagy mindkettővel rendelkezett. Az MJT kimondásának dokumentációs alapját a városképi és műemléki vizsgálatok képez-