Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Gilyén Nándor: Veszprém megyei pajták

A műemléki topográfia céljából készülő vizsgálat jó áttekintést ad a Veszprém megyei pajtákról, ennek köszönhetően ma már részletesebb képet kaphatunk róluk, mint ez az eddig megjelent szakirodalom alapján lehetséges volt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vizsgálat - jellegénél fogva - csak általános tájékoztatást nyújt, az egyes részletkérdések monografikus jellegű vizsgálata (pl. a pajta funkcióváltozása, tetőszerkezete stb.) még a népi építészet kutatóira vár. JEGYZETEK 1. Ez a tanulmány Magyarország műemléki topográfiája Koppány Tibor szerkesztésében készülő Veszprém megyei kötetének néhány kutatási eredményét ismerteti. A népi építészeti adatfelvételt, amely még jelenleg is folyamatban van, Bálint János, Búzás Miklós, H. Csukás Györgyi és a szerző végzi. Munkatársaimnak ezúton is köszönetet mondok kutatási eredményeik rendelkezésemre bocsátásáért. 2. A tárgyalt gazdasági épület neve a magyar nyelvterület nyugati részén, a Tárna folyóig pajta, keleten csűr. Az irodalmi nyelvben és a néprajzi szakirodalomban inkább ez utóbbi elnevezés honosodott meg, de Veszprém megyében a fentiek szerint indokolt a pajta szó használata. Vö. Barabás, fenő: Scheunen auf ungarischen Sprachgebiet. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde, 1967. 1-15.; Barabás Jenő - Güyén Nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Bp., 1979. 164. 3. A cséplés helyének szérű elnevezése itt nem szokásos, ennek a térségnek általában nincs külön neve. 4. Például Szentimrefalván Dombi Tivadar pajtája (Petőfi u. 99.) 1968-ban épült. Bakonynánán 1996ban (!) épült egy pajta-szerű épület, modern anyagokból (tégla, vasbeton, hullámpala), új rendeltetéssel (garázs, műhely, raktár) (Hidegkúti u. 9.). 5. A pajtatípusok általános ismertetésétől itt eltekintünk, és a 2. jegyzetben említett irodalmon kívül még két munkára utalunk: Barabás Jenő - Güyén Nándor: Magyar népi építészet. Bp., 1987. 39-44., valamint Barabás Jenő: Csűrök. In: Magyar néprajz. 4. Anyagi kultúra 3. Életmód. Főszerk. Balassa Iván. Szerk. Füzes Endre, Kisbán Eszter. Bp, 1997. 194-199. 6. Ez a típus hazánkban általában is sokkal ritkább. Veszprém megyei szórványos előfordulásai a Kisalföld déli részén levő, ilyen pajtákkal jellemezhető terület szélén helyezkednek el. Vö. Barabás Güyén 1987, i. m. 39-41. 7. Vö. Vajkai Aurél: Veszprém megye népi építkezése. Néprajzi Értesítő, 32. 1940. 1-22., 310-344. 8. A földfalakra vonatkozóan ld. Barabás - Güyén 1987, i. m. 59-63. 9. A tetőszerkezetekről általában ld. Barás - Güyén 1987, i. m. 71-80., amely a csűrök (pajták) különleges tetőszerkezeteit is tárgyalja. 10. Ebner Sándor: Adatok a Bakony északi községeinek építkezéséhez. Néprajzi Értesítő, 25.1933. 2. 11. Vajkai Aurél: Szentgál. Bp., 1959. 180-181. (Szerző felvételei.)