Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Végh János: Pecz Samu önéletírása
tétnek el, ezek is csak nagyon nehezen meggyúló, illetve még nehezebben tovább égő anyagot képeznek. Ugyancsak tűzbiztonsági okokból épült a jobb oldali hoszszabb raktár bástya felső oldalán egy 76 méter magas torony, melyben körülbelül 45 méter magasságban egy 60 köbméter vizet tartalmazó víztartó nyer elhelyezést. A fedelek feletti nagy magasságban tervezett vízgyűjtő medencéből csövek vezetnek a raktár helyiségek bejáratai mellett alkalmazott tűzcsapokhoz. Az épület első emeletén a főlépcső mögötti különálló épületrészben nyert elhelyezést a kutatóterem; ez egy 18-80 méter 8 m széles 6-0 m magas terem a két végén fülkével, nemcsak oldalablakokon, hanem fölülvilágítón keresztül kellőleg megvilágítva, az itt dolgozó tudósoknak kellemes munkahelyül szolgálhat. A kutatóteremnek az elhelyezése így centrális; a két iratraktártól egyenlő távol lévő terem az igazgató és az egyéb hivatalos helyiségektől is könnyen hozzáférhető. A raktározott iratokat egyrészt a hivatalos helyiségekben, másrészt a kutatóteremben tanulmányozzák, s amennyiben ha nagyobb mennyiségben van rájuk szükség, kézi kocsikon szállítják a raktárból. Ez okból a raktár melletti felvonók úgy készültek, hogy az előbb említett iratszállító kézikocsik a felvonószékben kényelmesen elhelyezhetők legyenek. Mellesleg megemlítem, hogy a felsorolt helyiségeken kívül még a központi fűtéshez szükséges kazánház, a mellékudvar alatt a szén- és salakraktár, a középső épületrészben nyomda, könyvkötő műhely, fotografáló, pecsétkészítő, laboratórium, egy nagy iratrendező stb. helyiség is van. Fontosnak tartom azt, hogy a fűtőkazánok füstjének elvezetésére az előbb említett tornyot felhasználva az egy méter belső átmérőjű kéményt ennek közepébe helyeztem. A kéménybe felszálló égéstermények a levéltár épülete felett mintegy 76 méter magasságban jutnak a szabadba, miáltal az iratokra ártalmas korom közeli lehullása elkerültetett. A toronyban még egy az iratraktárakhoz is vezető tűzmentes műkőlépcső is van, minek folytán megállapítható, hogy a torony három célt szolgál: vízgyűjtő-medence, kémény és lépcső, de egyúttal mint kilátótorony is szolgál, mert a toronyfej, illetőleg a fiatornyok magasságában egy körbefutó erkély is van. Díszesebb belső kiképzéssel csakis a kutatóterem, a főlevéltárnok fogadószobája, az ezzel kapcsolatos gyűlésterem valamint az előcsarnokok terveztettek. A főlevéltárnok helyiségei keményfából való faburkolattal, famennyezettel, a kutatóterem és előcsarnokok díszes boltozattal, a falak alsó része fajence burkolattal terveztettek. Az épület külsején, a déli homlokzat sóskúti puha és haraszti kemény kővel, a többi homlokzat szárazon sajtolt tégla majolika és egyes részeken haraszti kemény kővel burkoltattak. Az épület formai kiképzésénél a román stílus formáit szabadon használtam fel. A debreceni református egyházközség az 1905. évben egy nagyobb szabású főgimnázium-épület tervezésével bízott meg azzal, hogy a leendő épületben az ősi ref. kollégiumban lévő, de a modern igényeknek már semmikép meg nem felelő, illetőleg gyűjteményeiben időközben meggazdagodott főgimnázium kiterjedt helyiségei nyerjenek kényelmes és célszerű elhelyezetést. A rendelkezésre álló számos telek közül a főgimnázium elhelyezésére, előterjesztésemre a Péterfia utca elején lévő 1-7. számú 4 kisebb telekből egyesített mintegy két hold nagyságú telek fogadtatott el, amelyen kedvező fekvése és nagy kiterjedése folytán a kívánt nagy számú tanterem és a különféle gazdag gyűjtemény célszerűen volt elhelyezhető. A kétemeletes épületnek különlegessége, hogy a 3.80 m széles folyosó, illetve a közel 6 méter széles előcsarnok az utcai oldal felől nyert elhelyezést, miáltal a tantermek az udvar felől elhelyezve, az utca zaja nem hat zavarólag a tanítás menetére, s a tantermek a tágas udvar nagy kiterjedése folytán a lehető legjobb megvilágításban részesülnek. Ez a főgimnázium épület kiterjedt gyűjteményeivel, modern
