Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Végh János: Pecz Samu önéletírása
zük, míg a 2. és 3. emeletieknek nem. Az épület külsején a tagozások és a szerkezetileg fontos részek szárazon sajtolt téglából és kemény faragott kőből állanak, mint a műegyetemi épületeknél, ornamentális díszítések gyanánt pedig majolikát alkalmaztam. A közel két millió koronára előirányzott építési költségből több mint százezer koronát sikerült megtakarítani. A legutolsó építkezésem a Magyar Királyi Országos Levéltár épülete, amely sajnos még most sincs befejezve. Még báró Bánffy miniszterelnöksége alatt 1898-ban megbízattam az Országos Levéltár elhelyezése céljából alkalmas épület részére szükséges vázlattervek készítésével és pedig a budai Várban lévő gróf Zichy Jenőféle palota helyére. A programmot néhai Pauler Gyula országos főlevéltárnok állította össze, mely a jelenlegi levéltár épület programmjával szemben szerényebb igényű volt. A Bánffy kormány eltávozása után, mely a munkálkodásom megkezdése után körülbelül két hónapra történt, a következő Széli kormány nem látta szükségesnek a levéltár ügyével többet foglalkozni, s így egyelőre [az] a napirendről lekerült. Dacára annak hogy az utána következő kormányoknak az érdeklődését nem tudta a levéltár ügye felkelteni, a főlevéltárnok valamint az építész lelkes buzgósága folytán az országos fontosságú ügy nem aludt el. A tevékenység azonban [ekkoriban] csak a levéltár különféle helyen való elhelyezhetése lehetőségének megvizsgálására terjeszkedett ki. Ez a tájékozódás illetve helykeresés szükséges volt, mivel a budai Várban levő gróf Zichy-féle telek ebben az időben már nem állt rendelkezésre. Vázlatterveket készítettem egymásután több telekre, úgymint: a II. kerületi Csalogány-utca egy nagy üres telkére, a Margit körúton levő Lucenbacher féle telekre, a régi Szent János kórház helyére, a Vérmező és a Déli vasút között a gróf Karácsonyi palota melletti telekre, a Naphegyre, stb. stb. A Levéltár ügyét gróf Tisza István első miniszter[elnök]sége alatt ismét felkarolta; közben Pauler Gyula elhunyta után Ováry Lipót neveztetett ki főlevéltárnoknak. Gróf Tisza István egy hivatalos tanácskozó ülést hívott egybe a jelenlegi levéltár helyiségeinek nag)' tűzveszélyessége miatt, amely már nagyon is alkalomszerűvé [= aktuálissá] tette az ügynek sürgős elintézését, illetőleg az új levéltári épület mielőbbi felépítését. Ebben a szaktanácskozásban a hazai levéltár szakértőin kívül részt vettek még Thallóczy Lajos a bécsi közös pénzügyminisztériumi levéltárigazgatója és Károlyi Árpád a bécsi udvari levéltár igazgatója is. Ezen hivatalos szaktanácskozások alkalmával a jelenlevők abban állapodtak meg, hog)' mindenek előtt egy szakbizottság küldessék ki külföldi tanulmány útra, amely bizottság a legfontosabb európai levéltár épületeket megtekintve és tanulmányozva javaslatot tegyen a saját levéltárunk mi módon való építésére vonatkozólag. Megtekintve a bécsi, weimari, baseli, kaiisruhei, frankfurti, strassburgi és párizsi levéltárakat, valamint több könyvtárat, én - mint a bizottság építész szakértője - egy nagyobb terjedelmű írott jelentésben számoltam be az utazás eredményéről, melyet a bizottság tagjai áttanulmányoztak s szintén magukévá tettek. Időközben szóba került a Koronázó templommal szemben lévő, előbb a pénzügyminisztérium által elfoglalt teleknek felhasználása az orsz. levéltári épület elhelyezésére. Ebből kifolyólag egy vázlattervet készítettem és pedig egy a szaktanácskozáson megállapított és a régivel szemben kibővített újabb programm alapján. Ezen vázlattervek alapján sem került az épület felépítésre, mert közben az újabb kormányok nem voltak már hajlandók az országos levéltár épületét erre a helyre építeni. Nézetem szerint a kijelölt hely nem is lett volna különösen alkalmas a levéltár épület elhelyezésére, mert a Mátyás templomot a tervbe vett levéltár tervezett nag)' magasságánál és nagy tömegénél fogva hatásában nagyon kedvezőtlenül befolyásolta volna.
