Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Végh János: Pecz Samu önéletírása

Az építkezés 1894-ben kezdődött és 1896-ban fejeződött be, s minden felszere­léssel, a Dunához vezető alagúttal, dunai pontonokkal stb.-vei együtt körülbelül 1,900.000 forintba került; az eredeti költségelőirányzattal szemben körülbelül 180.000 forint megtakarítást értem el. A központi vásárcsarnok nagy csarnoképü­letét a kellő építőművészi és szerkesztői szemmel megtekintve s végiggondolva a felmerült legkülönfélébb nehézségeket és különleges kívánalmakat, illetve az eze­ket kielégítő szerkezeti, alaki világítási stb. megoldásokat, az épületet eléggé sike­rültnek mondják. Minden igyekezetem odairányult, hogy építőművészeti képzett­ségemet párosítva meglehetős bő szerkezetei tudásommal egy minden részében kellő összhangban levő oly csarnoképületet létesítsek, amely véleményem szerint úgy elrendezés, mint takarékosság szempontjából teljesen kielégítőnek mondható, mert az esztétikai kiképzés az igen komplikált belső vasszerkezeteket, melyek leg­többnyire többszörösen statikailag határozatlan reakciójú rácsos vasszerkezetek erőjátékának megfelelően oldottam meg, amit nem lehet minden külföldön épí­tett hasonló épületről elmondani. (Bővebbet lásd a Magyar Mérnök és Építész Egy­let Közlönyének 1898. évf. számaiban.) A központi vásárcsarnok befejezése után terveztem és építettem a Peez Ármin­féle háromemeletes bérházat (Bp. VIII. Kálvária tér 8 sz.) a vásárcsarnokhoz hason­ló kiképzéssel a Zsolnay-féle majolikának felhasználásával. Ugyanezen időszakba esik a régi műegyetem Múzeum-körúti telkén felépült nagy előadóterem (az úgyne­vezett Gólyavár) építkezése. A Műegyetem hallgatósága ugyanis oly rohamosan megnövekedett, hogy a rendelkezésre álló helyiségek, dacára az építészek számára kibővített új épületnek, továbbá a Fiume, Otthon és Balaton nevű kávéházak felett kibérelt emeletsoroknak, szűknek bizonyultak. Különösen hiányzott egy nagy te­rem 5-600 hallgató részére, ahova az elsőéves hallgatók voltak elhelyezendők. A köz­oktatásügyi minisztérium ekkor a műegyetemi tanács javaslatára engem tavasszal megbízott, hogy a nyári vakáció alatt egy oly barakszerűen épített tantermet épít­sek, amely legfeljebb 50.000 forintba kerülhet, s körülbelül 600 ülőhely befogadá­sára alkalmas nagy előadói termet és a szükséges mellékhelyiségeket foglalja magá­ba s amely elegendő, ha addig tart, amíg a tervbe vett új műegyetem felépül. Az összes törekvésem odairányult, hogy az előírt csekély költséget lehetőleg betart­va, nem csak egy múló értékű, rövid életű, esetleg favázas épületet tervezzek, hanem egy olyant mely célszerűségi és higiénikus követelményeknek megfelelve, kellő tartós­ság és tűzmentesség mellett amennyire lehetséges a környezetbe megfelelően beleil­lő legyen. A fenn jelzett célt a helyes szerkezetek alkalmazásával s az építőanyagokban rejlő erők, illetve az anyagok szilárdságának kellő kihasználásával azt hiszem el is ér­tem, sőt talán valamennyi általam épített épület között a legnagyobb mértékben. Az előadóterem, amelyet az ülések célszerű elhelyezése érdekében szabálytalan alakú, de szimmetrikus nyolcszögre terveztem, 21 m. hosszú, 21 m. széles és kb. 10 m. magas s dacára ennek csak másfél tégla (48 cm.) vastagságú falakkal kerítettem körül. A terem falainak ily kis méretekkel való készítése csak úgy volt lehetséges, hogy a 21 m. széles termet 21 m. támközű rácsos vastartókkal három részre osztottam, melyek közé mint mestergerendák közé a szélső mezőkben fagerendákat helyez­tem. Az egy méter távolságban elhelyezett fagerendák a közben levő bélésdeszkák­kal egy borított gerendafödémet képeznek, amelyen van a szükséges feltöltés felett egy facementfedés, minek folyamán az épület minden padlás nélkül záródik. A nagy rácsos tartók ágyazására, illetőleg kellő alátámasztására, valamint az épület falainak kimerevítésére erősebb pillérekre volt szükség, ezért a nagy rácsos tartók mellső végén lépcső tornyokat a hátsó végén a központi fűtéshez szükséges kémé­nyeket terveztem, a másik négy sarokra pedig támpilléreket, amelyek a termet kör­nyező kisebb magasságú mellékhelyiségek fölé nyúlnak.

Next

/
Thumbnails
Contents