Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Komárik Dénes: Adalékok Romano magyarországi működéséhez

9. kép. Hercegi kastélyhoz tartozó lovarda-istálló-kocsiszin-lakórész együttes. Nézetrajzok. Johann Romano terve, 1842 4. A sárospataki várkastélyhoz készített kisebb-nagyobb tervek 1840 körül nagyobb átépítések, műszaki munkálatok folytak Sárospatakon. Ezekből mindent, aminek tisztázását a hézagos források lehetővé tették, Détshy Mihály a kastély és a vár 1955-1962 közt folyt helyreállítási munkálatairól írott alapos, tüzetes ismertetésében bemutatott.

47 Az OMvH Tervtára azonban a sárospataki anyagban őriz egy sor Romano tervet, melyek közül 12 szignált, két lapra pedig hátul, utólag, ceruzával ráírták, hogy Romano terve. A szignált tervek közül 8 datált (1841), a többire nincs dátum írva. A névaláírás két esetben Johann Romano formában szerepel, a többi lapon Jean Romano változattal találkozunk.

48 Nagy valószínűséggel megállapítható, hogy - főleg a részletrajzokat illetően

49 - a Romano tervekből eredetileg több volt. A tervek vagy nem, vagy csak töredékesen valósultak meg. Ennél több egyelőre nem állapítható meg róluk. Architektonikusan jelentősebbek ezek közül a könyvtárra és az írószobára vonatkozó, belsőépítészetileg is kidolgozott három tervlap és egy kis kerti ház terve, három csűcsíves nyílással. A legjelentősebb a keleti szárny Bodrog-parti homlokzatának romantikus átalakítását mutató, megvalósulatlan, akvarellel színezett tervlapja. (5. kép) Romano szereplése eredhetett az ott dolgozó építészek valamelyikével való kapcsolatából, de történhetett az építtető révén is. A várkastély akkori tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd herceg (1801-1855) mind a maga legfelsőbb társadalmi réteghez való tartozása, mind felesége, herceg Schwazenberg Mária Karolina és családja révén kapcsolatba kerülhetett a Metternich hercegnek is dolgozó, az ő pártfogását élvező építésszel. Említést érdemel még, hogy tudjuk, 1941 nyarán, nyilván ezzel a munkával kapcsolatosan Romano Magyarországon járt. A Pester Tageblatt - az akkori szokásoknak megfelelően - a „Fremden Anzeige" rovatban hírül adja, hogy a Tigris szállóba érkezett „Romano Architekt".

50