Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Komárik Dénes: Adalékok Romano magyarországi működéséhez
10. kép. Hercegi kastélyhoz tartozó lovarda-istálló-kocsiszin-lakórész együttes. A lovarda fedélszékének és mennyezetének részletrajzai. Johann Romano terve, 1842 5. Ismeretlen (Batthyány?) hercegi kastélyhoz, lovarda-istálló-kocsiszín-lakórész együttes és kerti építmények terve Az Országos Műszaki Múzeum őriz öt akvarell színezett tervlapot,"' melyek közül négy egy kastélyhoz tartozó lovarda-istálló-kocsiszín-lakórész együtteshez készült, az ötödik pedig egy angolkert részét képező tőban álló kerti építmény terve. Szignálva és datálva (Jean Romano Architekt, 1842) csak ez az utóbbi van, éspedig ugyanolyan piros tintával, mint a sárospataki terveken. A szignált terv és a nem szignált lapok összetartozását együtt őrzésükön kívül témájuk, rajzmodoruk, valamint alkalmazott építészeti és dekoratív stílusuk alapján tételezhetjük föl a legnagyobb biztonsággal. A lapok versóján látható, ceruzával írt számok (közülük legnagyobb: 34) mutatják, hogy egy nagyobb tervegyüttesből származnak. Hogy ilyen szám a szignált terv hátoldalán is található, megerősíti összetartozásukat. Az, hogy a tervek összetartozása a tervező azonosságára is utal, megerősíti a szokatlan tény, hogy a német nyelvű feliratok itt is, miként a sárospataki Romano terveken, latin betűsek." (6-8. kép) Azt, hogy ezek az építmények egy kastélyhoz tartoznak, jellegükből is megállapíthatjuk, de végképp megerősíti az egyik kis építmény megnevezése" „Pavillon, vom Schlosse in die Verandah [sic!] führend". (9. kép) Hogy hercegi kastélyról van szó, azt abból tudhatjuk, hogy a kocsiszín ajtajának felső részében zárt koronás címer látható. A gyaníthatóan leegyszerűsített címer-ábrázolásnak bizonyára csupán jelzés szerepe van a rajz kis mérete miatt. Ebben a Batthyány címer egyik elemét véljük felfedezni, a szájában pallost tartó oroszlánt. Ez azonban nem több megvizsgálandó hipotézisnél. Ami az építmények stiláris és dekoratív jellegét illeti, abban a neoreneszánsz korai, még a romantikához közel álló, jelentkezését láthatjuk. Ez azonban csak hazai viszonylatban szokatlan - Ausztriában, Németországban és máshol nem. De azt se feledjük, hogy a pesti Harmincadhivatalnak 1836-ban Hild József által tervezett, meg nem valósult tervén vagy az 1845 körüli budai Rösa villán ugyanolyan Vend-
