Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Komárik Dénes: Adalékok Romano magyarországi működéséhez

magyarázat arra, hogy építtetője mintegy öt évvel később rábízta az Isten-hegyi ká­polna tervezésének szerény feladatát is. A kerti architektúrával kapcsolatos itteni szereplésének valószínűsítését támo­gatja, hogy éppen efféle dekoratív feladatok megoldása volt egyik építészi erőssé­ge, 37 tehát érthetően fordultak hozzá az építtetők ilyen esetekben; hogy - mint lát­ni fogjuk - több ilyen tervet készített magyarországi megbízóknak is; valamint, hogy épp ekkor, 1846-47-ben készült Romano terve szerint a vépi Erdődy kastély alább tárgyalandó romantikus átépítése. Ürményi és Romano nem magától értetődő kapcsolatának létrejöttéről termé­szetesen egyelőre nem tudunk semmit. Származhatott magyarországi arisztokraták közvetítésével, kiknek Romano már dolgozott, de a Széchenyi szorosabb környe­zetéhez tartozó, magas méltóságokat viselő, Bécsben nyilván gyakran megforduló, agilis Ürményi találhatott egyéb utat is hozzá. Romano pályafutása szorosan össze­függött Kari Alexander Hügel báróhoz, a híres utazóhoz fűződő ismeretségével, melynek nyomán Metternich kancellár is megbízója lett. 38 Ugyanakkor Hügel bá­róval Széchenyi is kapcsolatban állott, 1846 májusában - többek között - megfor­dult a báró Romano által tervezett villájában. 39 A gróf Romanót is ismerte, napló­jában kétszer, 1844-ben és 1847-ben, tesz róla említést. 40 Külön kell szólnunk Ürményi angolkertjének egy eddig még sehol nem szerep­lő építményéről, a már említett „török pavilon"-ról. Ennek jelentős megmaradt ré­szét a mai XII. Adonis utca 4. sz. alatti, 1871/72-ben Diescher József terve szerint Wagner Géza számára épült" egyemeletes, gótizáló romantikus Rapos-villa foglal­ja magában. 42 (3-4. kép) A török pavilon nyolcszögű építményének egy méter vas­tag falait a beadványi terv alaprajzain szürke szín jelzi meglevőként. Ehhez csatla­koznak a tervezett új épület falai a szokásos piros színezéssel. A vaskos torony egyik oldalához ugyancsak nyolcszögű (illetve annak öt oldalával mutatkozó), csi­galépcsőt magában foglaló fiatorony simul, melynek falait a tervrajz szintén meg­levőként tünteti fel. Ilyen jellegű a tatai parkban 1790 körül épült, ma is fennálló török pavilon nyolcszögű építménye, 43 valamint a csákvári Esterházy kastély angolkertjének vele egykorú, szintén nagyjából meglevő vaskos, nyolcszögű török pavilonja. 44 A Repos­villa részét képező egykori kerti építmény, elrendezését tekintve, a csákvári török pavilonra hasonlít jobban. 45 Az is - miként Rivetti 1797-ben festett képén látható - vaskos nyolcszögű építmény volt, hozzá tapadó kisebb, csigalépcsőt magába fog­laló építményrésszel. Reméljük, hogy idővel mind erről a török pavilonról, annak eredeti formájáról, mind Ürményi angolkertjének egészéről többet fogunk tudni. 3. A vépi Erdődy-kastély romantikus átalakítása Noha az Isten-hegyi kápolna Romano féle terve régebben ismeretes volt, az épí­tésének történetét körüllengő bizonytalanság következtében e kastély átépítés lett a bécsi építész első olyan magyarországi műve, melyet a művészettörténeti kutatás teljes bizonyossággal oeuvre-jébe sorolt. 4( ' A Szombathely közelében lévő, szögletes sarokbástyás, hatalmas, négyzet alakú udvart körülzáró, középkori eredetű várkas­tély radikális átalakítása 1846/47-ben történt, gótizáló romantikus architektúrával. Kivitelezését ifj. Wojta Donát szombathelyi építőmester végezte. Sajnos a rossz kar­ban lévő épület romantikus architektúráját 1962/4-ben eltávolították.

Next

/
Thumbnails
Contents