Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Komárik Dénes: Adalékok Romano magyarországi működéséhez

7. kép. Hercegi kastélyhoz tartozó lovarda-istálló-kocsiszin-lakórész együttes. Metszet a lovarda felé nézve. Johann Romano terve, 1842 8. kép. Hercegi kastélyhoz tartozó lovarda-istálló-kocsiszin4akórész együttes. Metszet a kocsiszín felé nézve. Johann Romano terve, 1842 nyári lakot, majoros házat és nagyobb méretű lakóházat emeltetett. ... Birtokán Ürményi egy pici romantikus kápolnát is építtetett, amely félig romos állapotban még ma is áll, egy elvadult kertben, a mai Gyöngyvirág úton."

13 Ugyanerről 1855ben a Vasárnapi Újság így számol be: „... mellette Ürményi József kamarás, majorja, kinek egészen különvált birtoka kisebb remete-, vadász- és úri lakokkal egyikét képezi a legkedvesebb, csendesebb tanyáknak."

34 Mindkét leírásból világosan kivehető, hogy itt egy 19. század közepén létesített angolkertről van szó, annak szokásos kis építményeivel. Biztosra vehető, hogy ezekből az említetteknél több volt, mert például a Vasárnapi Újság idézett cikke a két-három évtizeddel ezelőtt még meglevő kápolnácskát sem említi, és nincs szó arról a „török pavilon"-ról sem, amelynek maradványa megvan, s alább még szó lesz róla. Maga az Ürményi villa, melyet korabeli és későbbi írások is gyakran említenek, 1846-ban már megvolt. Erről tanúskodik egy 1846-os térkép,

3

" és Széchenyi ez év április 17-i naplóbejegyzésből pedig

1

" - hol „Cottage"-nak nevezi - tudjuk, hogy azon a tavaszon már állott. Az angolkertet díszítő kis építmények feltehetően ezután épültek, de 1851 előtt, mert az akkor felfektetett telek- és betáblázási könyvben már erre utaló bejegyzést találunk. Valószínű, hogy a kerti architektúra a szabadságharc előtt 1847 körül létesült. E kerti építmények tervezését tulajdonítjuk feltételesen és még további bizonyításra szorulóan Romanónak. Ha így van, az elegendő vagy legalábbis elfogadható