Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Ágostházy László: A romokról
daktikai jelentősége mellett, amely révén igen sokat lehet tenni az emlékek élményt keltő bemutatása érdekében. 2 " Közben a negyvenes évek végétől Budán is „történik valami": a királyi palota helyreállítása-átépítése kapcsán végzett régészeti feltárások eredményeként napvilágot láttak a középkori palota maradványai. Az a Gerő László vezette a konzerválási munkákat, aki már a harmincas évek végén a Nagyszombat utcai amfiteátrum példaszerű helyreállítási munkáival tett hitet az általa képviselt szemléletmódról. E szellemben keltette életre a Zsigmond-kapu, a védőfalak, a déli nagy rondella, a Buzogány-torony, majd a Karakas-pasa tornya maradványait. Ezek didaktikai jelentőségét s a budai - a Világörökség részét képező - városképben betöltött szerepüket még azok sem kérdőjelezik meg, akik fanyalogva, vagy akár ellenségesen fogadják létezésüket. A Gerő és Hajnóczi tevékenységével fémjelzett műemlékes gondolkozásmód inspirálta a későbbiekben létrejövő olyan alkotásokat, mint - bármiféle értékelő sorrend nélkül - Pásztón az Oskolamester háza, vagy a plébániatemplom melletti kis szentély, a dömösi prépostság altemploma, a Szentendrei úti aquaeductus, a fertőrákosi Mithras-szentély (5. kép), vagy az olyan nagyszerű megoldás, mint a siklósi Malkocs bej-dzsámi. A felsoroltak mindegyikének szánnivalóan csonkolt, kevéske maradványa várta műemlékrestaurátorok alkotószellemű beavatkozását. Ma mindegyik emlék körüljárható, tömege és belső térhatása látható-érzékelhető. Ezeket az épületeket ma magyarázat nélkül is mindenki érti, senki számára nem kétséges, hogy mi belőlük az eredeti s mi az új rész. Ezeket szemlélni élménykeltő tapasztalat, betöltik a tudatformálás és ismeretbővítés feladatát. A romokkal foglalkozó történészek, restaurátorok munkája során nem tudják megkerülni a vizsgált épület elvi rekonstrukciójának végiggondolását. A tudományos mélységű vizsgálatok nem is képzelhetőek el a rekonstrukció elkészítése nélkül. Adott körülmények közt a rekonstrukció megvalósításának megfontolására vonatkozó igény is megfogalmazódik egyes emlékek esetében. 21 Az ilyen gondolatok mindig indikálnak egyetértő, de főleg ellenző véleményeket, még akkor is, ha nem az emlék tényleges injáépítése, hanem pusztán az esetleg megvalósuló rekonstrukció pro és kontra érvei vetődnek csak fel. Teljes mértékben egyet lehet érteni Fejérdy Tamás megjegyzésével, amelyet a Malkocs bej-dzsámi kapcsán tett: „azt hiszem, hogy valamennyien [...] el lennénk keseredve, ha az összes magyarországi romot ilyen mértékben építenénk ki." Igen, valóban el lenne minden hozzáértő keseredve ilyen esetben, sőt egészen biztos, hogy a szakemberek minden eszközzel tiltakoznának is egy ilyen lehetőség ellen; és ez esetben mélységesen igazuk volna. Valamennyi rom kiépítése súlyos hiba volna, - erre egészen biztosan senki sem gondol. De azért arra is érdemes figyelni, hogy a Malkocs bej-dzsámi Europa Nostra-díjat kapott! A megvalósult, a felsorolt példák is igazolják, hogy néhány jellemző emlék újraépítése - egy-egy „magyar Attalos-stoa" - a szükséges feltételek megléte esetén nem csak elképzelhető, de fontos és hasznos is lehet. Természetesen ez a probléma nagyon összetett és eddig is nagyon sok pro és contra vitát indikált. Biztos, hogy ilyen vita még nagyon sok lesz is - de e vitákat előítéletektől mentesen újból el kell(ene) kezdeni. Záró megjegyzések Az önként vállalt téma a feldolgozás során egyre átütőbb erővel bizonyította, hogy mennyi szerteágazó, mennyi megoldatlan részével kellene még foglalkozni mennyire bekényszeríthetetlen e tanulmány kereteibe.
