Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Farbaky Péter: A tabáni Hét Választófejedelem fogadó házcsoportjának építéstörténete
Utasára, és el-fogadására közönségessé tett. Az említett vendég-fogadóban vágynak 12 a ' legújabb mód szerint ki-írott, és minden szükséges eszközökkel újonnan fel-ékesíttetett Szobák, kikhez más egyébb Budai Vendégfogadokban hasonlók nem találtatnak. Ezeken kivül ugyan a ' felly ebb, meg-nevezett Vendég-fogadóban fel-állíttattak 40 Lóra való világos és tiszta istállók, egy nagy Szekér-színnel egygyütt. Többnyire pedig minden rendbéli Uii Vendégeknek kívánságok, és akaratjuk szerént gyors, és illendő szolgáltatásra a' szükséges Rendelések minden hiba, és háira-maradás nélkül megtétetnek. '* 1807-ben Buda város tanácsa rendeletet hozott a fogadók béréről. Ebből kiderül, hogy a tabáni hat fogadó közt mind - az 1803-as árverés után is megmaradt „Arany Perec", mind a „Hét Választófejedelmeknél" elnevezésű helyeket megemlítik. 9 A tabáni tűzvész előtti - a barokkban kialakult - állapotot Lipszky János 1805ben készült térképe örökítette meg: a „Hét választó" fogadó telkén csak a mai Döbrentei utcai szárny déli felén jelöl épületet. A 9. számú telek beépítetlen, viszont nyugatról - a két utca között középtájon - a ma is meglévő U alaprajzú épület csatlakozik, a jelenlegi konfigurációban. 10 A 18. századra datálható barokk épület földszinti és emeleti alaprajzi elrendezése a pincéjében részleges falkutatást végző Bodor Imre szerint egyforma: az udvari árkádos folyosóról nyílt a hosszúkás, nyugatra néző ablakos előszoba és a hasonló hosszúságú, végében egykor szabadkéményes konyha." Ezeket L alakban veszi körül a három szoba, amelyek közül az egyik az egykori harmadik, nyugati udvarra, a másik kettő kelet felé néz. Az árkádos folyosót csehsüvegboltozatok, a pincét és a földszint helyiségeit dongaboltozatok fedik. 12 Ugyancsak feltünteti Lipszky az Apród u. 10. számú épületet, hosszúkás U alakú formában. Ebben az épületben 1800 körül a magyar irodalom illusztris személyisége: Virág Benedek bérelt lakást. 13 Az egykori pálos szerzetes otthona a kortárs magyar írók, lapszerkesztők találkozóhelye volt. A tabáni tűzvészben leégett ez a ház is. Kazinczy Ferenc így számolt be erről: „Hogy Buda elégett, eddig hallotta az Ur. - Virág volt első gondolatom a ' mint a ' hírt a Gróf Vonderothné leveléből értem, ki épen Pesten volt midőn égett, 's levelét akkor írta, midőn égett. Nem sok napok múlva Báró Sennyeyvel valék Ujhelyben, ki onnan jőve, 's őtőle haliám hogy az a' sor épület is hamuvá lett, a' hol Virág lakék. Még is volt reményem, hogy munkáji megmaradhattak. Talán, mondám, kapta szekrényét, 's ment. - Végre itt a ' Vitkovics levele: elégett mind! mind! versei, századjai! s' minden birtoka!" 14 A tűzvész után megváltozott a tabáni városszerkezet, ugyanis tűzrendészeti okokból nem engedték a korábbi szűk utcák házsorait visszaépíteni, hanem József nádor rendeletére egy szabályozási terv szerint új, szélesebb utcákat nyitottak, sőt az alacsony szinten fekvő területeket az árvízveszély miatt felemelték. 1 ' Az 1810 után készült sok új ház a városrész képét egységessé formálta, bár a későbarokk (copf) épületek túlsúlya miatt a klasszicizmus Pest-Buda más városrészeihez képest a Tabánban elkésett. 16 A Döbrentei u. 9. számú épületszárny 1811-ben épült meg. A budai Baucommission 1811. augusztus 30-án tartott ülésén tárgyalta - más ügyekkel együtt - 577. számú tabáni házunk építési ügyét. Az építtető Szokolay István, akinek beadott tervét átvizsgálták és engedélyezték. 17 A szignált tervet id. Eckermann József budai építőmester készítette, aki a későbarokkból a klasszicizmusba átmenő stílus közepes kvalitású, sokat építő mestere volt. 1776 körül született Budán, 1801. január 1én lett a céh tagja, ugyanazon év május 4-én pedig budai polgárjogot kapott. 1840. július 13-án halt meg. Családjában főként építőmesterek de más iparosok (főként kádárok) is voltak, fia: ifj. Eckermann József szintén budai építőmesterként működött. Néhány érdekesebb műve: a I. Tárnok u. 6. (1810 után), II. Zivatar u. 6.: Brust-ház (1811), II. Margit körút 14.: Géb Lipót-ház (1812), II. Medve utca 36.: Eckermann Béla háza (1814), II. Csalogány u. 13.: Engelschall - Mihalovits-ház
