Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Farbaky Péter: A tabáni Hét Választófejedelem fogadó házcsoportjának építéstörténete
(1815), I. Gyorskocsi u. 3. (1816), XII. Alkotás u. 9.: Steiger-ház (1816), valamint a régi Szt. János-kórház épületnek átépítése (1828). 18 Eckermann fenti épületei néhányjellegzetes karakterisztikumot tartalmaznak: a főhomlokzati architektúrán a földszint mindig határozattan válik el az emelettől, az ablakokat mindig mélyített tükörbe helyezi, amelyeket néha keret is körbevesz. A tükör díszítésére kedveli a táblás mellvédeket, szemöldökdíszt és a rozettákat. A barokk erőteljes függőleges tagolóelemei redukálódnak: csak a felső szintre jellemzőek, amelyek lehetnek szimpla vagy páros lizénák, esetleg csak falsávok. Sokszor alkalmazza az egyenes záródású, szemöldökgyámos kapukat. Alaprajzi rendszerei rendkívül egyszerűek, lépcsőházai általában kétkarúak, tömör orsófallal. Művészetében így mind a barokkra visszautaló, mind a klasszicizmust megelőlegező vonásokat megtalálhatjuk. A Döbrentei u. 9. számú ház főhomlokzati terve inkább konzervatívabb és nem túlságosan kiérlelt: a földszintet vakolatsávozás emelte volna ki (nem tudjuk, elkészült-e), amelyen váltakoztak volna a félköríves üzletbejáratok és egyeneszáródású ablakok. (2. kép) A kapu félköríves záródásával viszont nem „eckermannos". Az emeleten a könyöklőpárkányon kívül semmilyen függőleges építészeti elemet nem találunk, az összes ablak a legegyszerűbb egyenes záródású forma. Összességében a főhomlokzat jóval egyszerűbb és fantáziátlanabb, mint mesterünk többi műve. A hosszmetszet azt mutatja, hogy a lépcsőházból nyílóan az épület egy része alá volt pincézve (ez ma már nincs meg), a földszintet csehsüvegboltozatok, az emeletet pedig sík fafödémek fedik. A földszintet teljesen kitöltötte a hat bolt, amelyek utcai üzlethelyiségeihez az udvarról nyíló hátsó raktárak és szabadkéményes-kemencés terek csatlakoztak. Az emeleten a lépcsőházból és a függőfolyosóról nyílt a négy, többnyire három szobás lakás, amelyeket - akárcsak a földszinti boltokat - nyilván bérbe adott a tulajdonos: Szokolay István. Az épületegyüttes nyugati felén (Apród u. 10.) Szokolay ugyancsak Eckermann építőmesterrel építtette fel a ma már nem álló kis L alaprajzú, két- illetve háromtengelyes főhomlokzatú épületet. A terven 1813. április 12-i dátum van, a Baucommission másnap már ki is adta az engedélyt. (3. kép) Főhomlokzati kiképzése igencsak hasonlít a Döbrentei u. 9. épület tervéhez: a földszint baloldalán a kosáríves kapu, jobb oldalán egy boltbejárat látható, az emeleten pedig három egyenes záródású ablak, szemöldökeiknél táblázat-díszítéssel. 19 A terven szereplő főhomlokzat az emeleti könyöklőpárkány hiányában és az ugyancsak emeleti ablakok feletti szemöldökmező-tükrökben tér el a Döbrentei utca 9. főhomlokzatától. Az emeleti ablakkiképzés jellemző mesterünkre, pl. a Margit körút 14. számú épületnél láthatunk hasonlókat. A függőleges tagolóelemek hiányát viszont éppen a Döbrentei utca 9. házunk főhomlokzatánál figyelhetjük meg. 20 A földszinti alaprajzon a főhomlokzati fal fekete színnel van bejelölve, amely azt jelzi: a korábbi (földszintes vagy emeletes) épületnek a nyilván a tabáni tűzvészben elpusztult homlokzati főfalát meg akarták tartani. Az összes többi fal új szerkezetként van feltüntetve. Azonban - talán a kivitelezéskor felmerült vagy más ok miatt - az utcavonal helye megváltozott, s az épület kb. 1-1.5 méterrel előrébb került. A földszinti félköríves kapuboltbejárat tervezett két axisa helyett három keskeny tengely valósult meg, ahogy ezt a tervre ceruzás berajzolás és a későbbi 1900 körüli fényképek mutatják. 21 A terven szereplő kapualj így kb. fele olyan szélességű lett, s mellette még két kisebb utcai helyiség (bolt) kapott helyet. A 18. századtól kezdve - a források szerint - a földszinti utcai helyiségben az Arany Szarvas sütőház működött, s még a 20. század elején is látszik a pékség cégére a már említett egyik fotón. 22 Az üzletet egy, az Arany Szarvas-házból átköltöző német (csak kenyérsütéssel foglalkozó) „fekete-pék" alapította 1810 körül, az új épület felépítésekor. 2 ' A keskeny trapéz alaprajzú udvart csak a nyugati és déli ol-