Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
F. Mentényi Kára – László Csaba: A kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház épülete
vüli istálló helyére került. Kőszeg városa 6000 téglát és épületfát adott az építkezéshez, a többi kiadás az árvaházat terhelte. A források szerint két helyiségből állt. 16 A keleti városfalnak támaszkodó előkészítő iskola némely maradványát a falkutatás illetve az ásatás során sikerült feltárnunk. (2. kép) Északi végfala a 18. helyiségben húzott árokban került elő. Jól megfigyelhető volt, ahogyan hozzáépült a városfalhoz. Déli záródását a 21. helyiség északi szakaszán ásott szelvényben szintén meg tudtuk fogni, így legalább az épület külső kontúrjaival tisztában vagyunk. Az osztófalat sajnos nem találtuk meg, a helyiségek nyugati falában viszont több olyan ajtó- és ablaknyílást sikerült azonosítani, amelyek biztosan a késő barokk építkezés ideje előtt készültek és az előkészítő iskola kő-tégla vegyes falszövetéhez tartoznak. 1770-ben a körbefutó fafolyosót szilárd anyagból újra készítették. 17 Kérdéses, hogy az a tégla boltozatlenyomat, amelyet a hátrafelé nyúló északi szárny végében figyeltünk meg, köthető-e ehhez a forrásadathoz. A bejegyzés mindenesetre közli a mester nevét: „Murarior Magnus" és elmondja azt is, hogy a folyosó alul-felül boltozott volt. Ugyanekkor új dormitorium is készült. 18 A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása nem jelentett katasztrófát az intézmény életében. A helyszínre érkező királyi bizottság a volt jezsuita Saji Jánost nevezte ki prefektusnak, aki a korábbi szellemben nevelte tovább a gyermekeket. 1774-ben a falakat bemeszeitette, a ház kapuit sárgászöldre festette. O volt az, aki az épület homlokzatán három, fatáblára erősített, vaslemezre festett képet helyezett el, amelyek alatt bizonyos jeles napokon olajat égettek. 19 A három, nem túlságosan kvalitásos, de annál nagyobb történeti értéket képviselő festmény az árvákat oltalmazó Köpenyeges Madonnát (4. kép), valamint az alamizsnát osztó Szt. Erzsébetet és Szt. Imre herceget ábrázolja. A Mária- kép felirata tartalmazza az 1774-es évszámot, 20 a festő nevére azonban sajnos sehol nincs utalás. A képek annak a szerencsés ténynek köszönhetik fennmaradásukat, hogy a későbbi nagy építkezéskor a lépcsőház falazatába erősítették őket. 21 Ugyanebben az évben bezárták a csupán kilenc éve létrehozott előkészítő iskola kapuit. A hozzá vezető külön bejáratot elfalazták, az épületet egy ideig raktárnak, majd betegszobának használták. 22 Saji idejében megnövekedett az épülethez tartozó kertek nagysága. Többek között ekkor vásárolták meg az épület mögötti volt várárkot is 130 Ft-ért. 23 Megjegyezzük, hogy az árvaház nyugati homlokzatának nagy része még a 19. század folyamán is kertre nézett, a jelenlegi Kelcz-Adelffy utca ugyanis csupán az ún. Táblaház vonaláig húzódott. 24 Az árvaház bővítésének első terve 1777-1778 Az intézmény fejlesztésének és az új épület létrehozásának anyagi alapjait Adelffy Antal, a Kőszegen működő dunántúli kerületi tábla (nemesi bíróság) elnöke teremtette meg azzal, hogy végrendeletében hatalmas birtokai legnagyobb részét az árvaházra hagyta. Felesége 1775. évi halála után felszabadult az örökség. A véletlenek szerencsés összejátszása, hogy a két évvel később, 1777-ben kinevezett új szombathelyi püspök, a nagy műveltségű és igen célratörő, energikus Szily János lett az intézet irányítója. O jó érzékkel a már idős, de az árvaház létrehozásában annak idején komoly szerepet játszó, az ügynek elkötelezett Kelcz Imrére bízta az anyagi javak felügyeletét, az új prefektus pedig szintén egy volt jezsuita, Szabó Imre lett. 25 A több mint 70.000 Ft értékű Adelffy-alapítványra természetesen másnak is fájt a foga. A kőszegi városi tanács által támogatott Szily Jánosnak keményen meg kellett küzdenie Niczky Kristóf főigazgatóval és az ötletét helyeslő hely-
