Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

F. Mentényi Kára – László Csaba: A kőszegi Kelcz-Adelffy árvaház épülete

1. kép. Az árvaház épületének keleti homlokzata, 1963 A kutatás kezdetekor - a már említett íves sarokkialakításon túl, amelyről később még szó esik - először arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a jelenlegi falak milyen mértékben tartalmazzák a korábban itt álló házakat, s ezek hogyan is nézhettek ki. Az épület legrégebbi része a Kelcz-Adelffy utcai, nyugati szárnyban ma is meglévő pince, amely valójában egy egyszerű, téglány alaprajzú ház földszintjével azonosítható. (2. kép) Törtkő falazatában kormeghatározó építészeti részlet sajnos nem maradt fenn, így keletkezési ideje sem állapítható meg. A mai kapualj felől teljesen zárt volt, feltehetően itt húzódott egy valamikori telekhatár. Bejárata az északi oldalról nyílt, a fal keleti szakaszán egy már kiszedett kőkerettel rendelkező, rézsűs kialakítású, vakolt-meszeit kávájú ajtónyílást bontottunk ki. Az esetleg hozzá tartozó ablakokat a későbbi pinceboltozat teljesen eltüntette. A földszintes épülethez tartozó járószintet a kutatást megelőző szintsüllyesztés miatt sajnos már nem lehetett megállapítani. A lakóház tulajdonosaira vonatkozó levéltári adatok

5 a városnak ezen a pontján sajnos elég nehezen értelmezhetők, az egyes telekhatárok nem azonosíthatók pontosan. Annyit tudunk, hogy a 17. század elején Hera Balázs lakik itt, majd Tompa András. 1648-tól kezdve a nevek sokasodnak, de nem biztos, hogy a mi kis épületünkre vonatkoznak. A 18. század elején a tulajdonosok nevei mellett a „puszta" kifejezés szerepel, amely nem üres telket, hanem üresen álló, elhagyott vagy pusztulófélben lévő házat jelent. Feltételezhető, hogy ez a forrásokban tükröződő állapot az 1709-es, majd az 1720-as nagy tűzvésszel áll összefüggésben." Ilyen irányú kutatásaink továbbá arról tanúskodnak, hogy az épület nagyobb mértékű átalakítása valamikor 1728-1737 között történt. Míg az előző időpontban ugyanis az adójegyzékek jórészt csupán pusztákat sorolnak föl, 1737-ben már Glick Antal kovácsmester házáról (pusztával) szól a forrás.

7 Néhány évvel később, az 1743-ban már Gattermann Mátyás kávéfőző kezén lévő ingatlan még mindig pusztával szerepel.

8 Lehetséges, hogy ekkor alakul ki a későbbi árvaház dél felé igen hosszú, csak összevonás révén létrehozható telke. Mindenesetre az 1746. évi, sok szempontból hiteles városképen ezen a szakaszon nem látható beépítés.'

1 (3. kép)