Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek

Mária születése szoborcsoport két nagyméretű angyal kíséretében kerül bemutatásra. Föléjük lebegő angyalok tartják a czenstochowai kegyképet. A koronázórész volutás cibóriumában az Atyaisten szenvedélyes alakja jelenik meg. Az oltár különlegessége az oszlopok és pillérek lábazataira kőből faragott és aranyozott domborművek, amelyek a lorettói litánia részleteit és Mária életének jeleneteit ábrázolják. Documenta artis Paulinorum. i. m. 243.; Saly i. m. 42-45. 67., 69.; Aggházy i. m. 2.: 46. 53. Ld. a 46. jegyzetet. Forgách Pál nagyváradi püspök támogatta a belényesi templom újjáépítését is, ahova Hebenstreit Józseftől a plébános 1770-ben főoltárt rendelt. Biró i. m. 143-156. 54. Harruckern Ferenc báró 1744-ben 500 rajnai forintot adományozott a szószék elkészítésére, s 1748ban részletesen dicsérik szépségét. Documenta artis Paulinorum. i. m. 242., 243.; Saly i. m. 72. 55. A Szt. Jakab-templom Xavéri Szt. Ferenc-kápolnája 1700-ban épült, stukkódísze valószínűleg Pietro Antonio Contitól. Aggházy i. m. 1.: 51. 2.: 152. 56. Gyéressy Béla Ágoston: Pálos faragások mesterei. Művészettörténeti Értesítő, 22, 1973, 3. 199-214. A domborművek elemzésére és Gyéressy megállapításaira máshol térünk vissza. 57. Ld. a 7. jegyzetet. 58. Tragor Ignác: Vác műemlékei és művészei. Vác, 1930. 42.; Bónisné Wallon Emma: Vác művészete a XVIII. században. Bp., 1935. 53.; MMT 5. i. m. 2.: 274., 369., 370. 59. Somos Tamás a Magyar Képzőművészeti Főiskola restaurátor hallgatója szakdolgozatában Kézirat. (Bp., 1994) részletesen foglalkozott az oltár ikonográfiái programjával. Véleménye szerint a szenteket a Szentháromság gondolatkörnek megfelelően választották ki, s ezért a jobboldali fiatal, mellvértben és fején diadémmal ábrázolt női szent Szt. Borbála és nem Szt. Ágnes. A sok értékes gondolatot elfogadva véleményemet továbbra is fenntartom, hogy a családtagok védőszentjének szerepletetése nagyon erősen elterjedt gyakorlat, a pálos templom mellékoltárainak ikonográfiái programja is ezt bizonyítja. A vácrátóti római katolikus templom főoltárának restaurálási dokumentációja. 1991-1994. OMvH Tervtár, ltsz. 35 116. 60. Guzsik Tamás: A budapesti Szervita templom és kolostor építéstörténete. Művészettörténeti Értesítő, 22, 1973, 1. 1-21. 61. Guzsik i. m. 9. 62. A restaurátorok véleménye szerint az oromzat magasságát a retabló felállításakor csökkenteni kellett, mert a helyszínre készen szállított oltár nem fért el a szentélyben. 63. Guzúk i. m. 9. 64. Aggházy i. m. 1.: 97., 286. 2.: 47.; Guzsik i. m. 8., 9. 65. Aggházy i. m. L: 181.; Guzsik i. m. 8., 9., 10. 66. Schoen i. m. 85., 110., 131-134. 67. A Segítő Szűz-mellékoltár és a Szt. Alajos (ma stallummá alakítva) 1748-ban készült. Guzsik i. m. 9. 68. Ld. a 12. jegyzetet. 69. Az erősen átalakított, faragványaitól részben megfosztott barokk szószék ma a diadalív belső pillérén helyezkedik el, teljesen új feljárója az északi mellékhajóból indul. Eredeti elhelyezését nem ismerjük. A templom hajójában nem volt sok helye a négy oltárnak és szószéknek. 70. Az oltár retablóján felállítása közben változtattak. Eredetileg nagyobb méretű oltárkép készült volna, végül is a Girolamo Pesce által 1727-ben festett Madonna-kép került az oltárra, ehhez azonban a gazdag faragott ornamentikájú keretet át kellett alakítani. A kép mögé először drapériát festettek, amelyet később faragott baldachinnal és függönnyel egészítetek ki. A restaurátorok megállapítása szerint ez a baldachin eredetileg a főoltárhoz készült, lenyomata a jelenlegi baldachin alatt jól látható volt. A képre vonatkozóan Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Bp., 1955. 203. 71. A gyöngyösi retablók oromzattal együtt eredeti állapotukban ma is a templomban állnak. Ld. a 47. jegyzet. 72. Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 9. Heves megye műemlékei. 2. Szerk. Dercsényi Dezső - Voit Pál. Bp., 1972. 363., 369., 370. 73. Eszláry i. m. 92. 93. 74. Illyefalvi - Pallós i. m. 59. 75. Biró i. m. 155., 156. 76. Komáromy József: Ajászberényi Nagyboldogasszony templom építéstörténete 1805-ig. In.: A jászberényi Jászmúzeum Évkönyve. Jászberény, 1937. 67. 77. Alapkövét 1750-ben tették le, és 1756-ban szentelték fel. Tragor i. m. 46., 47.; Bónisné i. m. 69-70.; MMT 5. i. m. 2.: 351.; Aggházy i. m. L: 113.; (Az L, 2., 3., 4., 5., 6., 10., 11. felvételt készítette: Mihalik Tamás, a 6. felvételt készítette: Szikits Péter, a 7. felvételt készítette: Hack Róbert, a 8., 12., 13., 14. felvételt készítette: Haas András.)