Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek

Bács-Kiskun Megye Önálló Levéltára [továbbiakban: BKMÖL] IV. 1528. Kecskemét város és a különböző felekezetek közötti viszonyra vonatkozó iratok, 8. d. A Szentháromság-emlék 1997-ben befejezett restaurálása alkalmából megjelent Heltai Nándor: A nagy halál és a fogadalmi emlékmű. A Szentháromság-szobor története és megújulása. Kecskemét, [1997]. A Szentháromság-emléket részletesen elemzi Jernyei Kis János: Néhány adalék Conti Lipót Antal tevékenységének megítéléséhez. Ars Hungarica, 25, 1997, 1-2. 269-287. 36. Nem egyértelműen eldönthető, hogy Szt. Lászlót vagy Szt. Istvánt ábrázolja a szobor. A páncélban, köpenyben, jogarral a kezében megjelenő szakállas alak mindkettő lehetne, de a páncélöltözet inkább Szt. Lászlót jellemzi, akinek jelenlétét igazolja a ferences rendház főnökének, Lencsés Kornélnak 1870-ben a városi főjegyzőhöz írt levele, amelyben idézi a háztörténet egy szakaszát, amely szerint „infra modice S. Regis Ladislai" látható. Egy 1877-es iratban idézik Friedrich Orbánnak 1759ben kinyomtatott „História Provinciáé Ord. Min. SS. Salvatoris"-ából, hogy minden évben Szent László ünnepén ájtatosságot tartottak a Szentháromság szobor előtt, amelyen nagy tömeg vett részt. Ez a szokás az irat keletkezésének idején, tehát 1877-ben már nem létezett és nem is emlékeztek rá. BKMÖL XV. 36. Vegyes okiratok gyűjteménye, 307. 37. Nepomuki Szt. János, Szt. Imre, Szt. Pál és Páduai Szt. Antal-szobra Conti műhelyéből származhat, Szt. Péter, Keresztelő Szt. János, Xaveri Szt. Ferenc és Szent Flórián-szobra az 1786-os pusztítás után készülhettek. Juhász i. m. 160. 38. Juhász 1968, i. m. 159.; BKMÖL XV. 36. Vegyes okiratok gyűjteménye, 391. 39. „ ....das fondamenth alwo die sauhlen Daruf zu stehen komét". BKMÖL IV. 1528. Kecskemét város és a különböző felekezetek közötti viszonyra vonatkozó iratok, 8. 40. Saly László: Az egyetemi templom. Bp., 1926. 37-78. Documenta artis Paulinorum. A magyarországi rendtartomány kolostorai. 2. füzet: N-Sz. Gyűjtötte: Gyéressy Béla. Bp., 1976. 212-267. 4L Documenta artis Paulinorum. i. m. 242.; Saly i. m. 75. Az oltáron ma az oltárkép helyén Jézus szíve szobor, az oszlopok között egy-egy angyal Krisztus szenvedésének eszközeivel helyezkedik el. A predellában a Krisztus megkeresztelése jelenet is újabb. 42. Az oltáron Szt. Erzsébet és Éva-szobra áll, az oromzatban Keresztelő Szt. János fejevétele, a predellában Szt. Katalint ábrázoló dombormű látható ma is. Somoskői Péterffy János táblabíró és felesége Szentmiklósi és Óvári Pongrácz Éva állíttatták az oltárt, amelynek alapkövét 1744-ben helyezték el. Pongrácz Éva és testvére Pongrácz András az oltár alatti kriptában vannak eltemetve. Documenta artis Paulinorum. i. m. 242.; Saly i. m. 73. 43. Az oltáron Szt. István protomártír és Szt. Zsuzsanna (?) szobra áll, az oromzat domborműve az Atyaistent a földgolyóval, a predella domborműve a ravatalon fekvő Nepomuki Szt. Jánost ábrázolja. Szalay István Pest város tanácsának tagja és felesége Torpis Zsuzsanna állíttatta 1744-ben. Documenta artis Paulinorum. i. m. 242.; Saly i. m. 74., 75. 44. Az evangéliumi oldal oltárán az oszlopok között Szt. István és Szt. László-szobra áll. Az oromzati dombormű a Szűz Mária előtt térdelő Szt. Imrét, a predella Boldog Vác remetét ábrázolja. Az oltárt Szapánczy Márton váci kanonok és prépost költségén állították 1745-ben. Documenta artis Paulinorum. i. m. 243.; Saly i. m. 74. 45. A leckeoldali oltáron az oszlopok között Sienai Szt. Katalin és Szt. Klára áll, az oromzatban a Szent család, a predellában Szent Simon apostol látható. Az oltárkép felett a pékek címere helyezkedik el. Az oltár alapítására vonatkozóan a Documenta artis Paulinorum nem közöl adatokat. Saly i. m. 74. 46. Gymesi Forgách Pál nagyváradi püspök alapította a Remete Szt. Pál-oltárt, amelyet belényesi márványból faragtak. Az oromzat domborművén Remete Szt. Antal, a predella domborművén Szt. Antal és Szt. Pál találkozása látható. Documenta artis Paulinorum. i. m. 244.; Saly i. m. 73. 47. Bán Imre: Hebenstreit József szobrai Gyöngyösön. Művészettörténeti Értesítő, 1, 1952. 133.; Aggházy i. m. 2.: 104.; Magyarország műemléki topográfiája. Szerk. Dercsényi Dezső. 9. Heves megye műemlékei. 3. Szerk. Dercsényi Dezső - Voit Pál. Bp., 1978. 160., 166. 48. Bíró József nem Hebenstreit műveinek tartja a két remete szobrát, Hekler viszont igen. Biró József: A belényesi róm. kath. templom. Archaeologiai Értesítő, U. f. 48, 1935. 155.; Hekler Antal: A magyar művészet története. Bp., 1935. 182., 183. Eszláry és Aggházy szerint Hebenstreit faragta a remetéket. Eszláry i. m. 91., 92.; Aggházy i. m. L: 112., 113., 210. 2.: 46. 49. Aggházy i. m. 1.: 112. 2.: 179. 50. Eszláry i. m. 88-93.; Aggházy i. m. 1.: 113- 117., 210. 51. Aggházy i. m. L: 111., 179. 2.: 47. 52. A Mária születése (Kisboldogasszony) főoltár felállításához több adományozó közül a legnagyobb összeget 700 rh. forintot 1742-ben Grassalkovich Antal adományozott. Az 1746-ban elkészült főoltárt Althann érsek és váci püspök szentelte fel 1748-ban. Az márványstukkós, kő retabló oszlopos architektúrájában két szobor, Remete Szt. Pál és Szt. Antal áll. Az oltárkép helyén stukkóból faragott