Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek

3. kép. Vácrátót, r. k. templom, Mária mennybevitele-oltár részlete aránt jellemzik a kecskeméti Immaculata, Alcantarai Szt. Péter, Szt. Rozália, Szt. Sebestyén és a puttók, valamint a kőbányai kápolna Szt. Antal, Szt. Rozália-szobrainak arcát. A kápolna Szt. Ferencének keményebb, aszkétikusabb arca a finoman megformált nyitott szájjal, bajusszal és csigás szakállal a kecskeméti Szt. László,

36 Krisztus és Szt. Rókus-szobrának is jellemzői. A szobrok finom hosszú ujjai, a puha, alig tagolt kézfejek, mellükre helyezve, vagy csak valamit tartva olyanok, mintha izületeik nem is volnának. S ezt a nagyon jellegzetes kéztartást, a kemény, éles redőkbe tört drapériákat, a mélyen befúrt szemeket a baluszteres korláton álló szobrok közül is néhányon felfedezhetjük.

17 A korláton álló Páduai Szt. Antal kiforrottabb változata a kőbányai Szt. Antalnak. Az 1741-ben Kecskemét város tanácsához beadott, neveket nem tartalmazó vázlatrajzon a korláton szobrok még nem szerepeltek, s Szt. László alakja is hiányzott.

38 Az eredeti elgondolás szerint a háromoldalú, a kronosztikonokat is magába foglaló, hatalmas volutákkal közrefogott talapzaton emelkedik az obeliszkszerű oszlop, amelynek gazdagon faragott fejezetén helyezkedik el a Szentháromság-csoport, tövében Szt. Rókus, Szt. Sebestyén,