Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek
(Alcantarai Szt. Péter nem látható) kissé magasabban az oszlop főnézetén, az oltár tengelyében kígyóval övezett földgömbön a Szeplőtelen Szűz áll, feje fölé puttók koronát tartanak. A főnézet talapzati része előtt elhelyezett oltár alatt, sziklabarlangban Szt. Rozália fekszik. Conti kecskeméti tervvázlata, hasonlóan a más szoborművekhez vagy oltárokhoz készült vázlatokhoz, a megrendelő számára tájékoztató jellegű, amely csak a lényeges dolgokat tartalmazta, s a megrendelő kívánságára, vagy más objektív okok miatt kivitelezés közben változtatások történhettek. A vázlat szerint tehát 1741-ben nem terveztek szobrokat a baluszteres kerítésre jóllehet a 2000 ft-os vállalási öszszeg jelentősnek számított. Conti műhelye készíthette a korlát nyolc szobrát is, amelyek az évszázadok során oly mértékben sérültek, hogy felújításukra többször sor került. Tudjuk, hogy Conti legalább két segéddel dolgozott, akik számára 1741ben kő szállítási engedélyt kért egy kecskeméti Ganthwieselley (?) nevű úrtól, feltehetően a Szentháromság-oszlop alapozásához. 39 A kecskeméti Szentháromság-szoboremlék felállításával egy időben az 1740-es évek elejétől folyamatosan készültek az 1725-től épülő pesti pálos templom oltárai. 40 A hat márványstukkós mellékoltár kőből faragott retablójának architektúrája, eltérő arányokkal és gazdagabb főpárkánnyal, ismétli a kőbányai Segítő Szűz-kápolna oltárát. Különösen szembeötlő az oszlop- és lizénafejezetek megegyező kifaragása, valamint a volutás oromzat tetején elhelyezett felhős kettős-puttófej dombormű. Az oltároknak viszonylag kevés a plasztikai dísze. Egy-egy nagyméretű szobor áll az oszlopok között, puttópárok illetve puttók helyezkednek el a párkányokon. Az oromzatokat és a predellát domborműves jelenet díszíti. A mellékoltárok Conti tervei alapján, kőfaragóműhelyének kivitelezésében készülhettek. Az evangéliumi oldal első kápolnájában a Grassalkovich Antal adományából alapított, és 1742-ben elkészült Szt. Anna-oltár 41 eredeti szobrai, Szt. József és Páduai Szt. Antal, ma az orgonakarzat alatt állnak. (7. kép) Szt. József fejtípusa megegyezik a kecskeméti Krisztuséval és Szt. Rókuséval, Szt. Antal alakja kifinomultabb változata a kecskeméti és kőbányai Szt. Antalnak, az oltár oromzatának domborműves Szt. Rozália jelenete is a kecskeméti és kőbányai Szt. Rozáliának rokona. A Szt. Anna-oltár 1744-ben felállított leckeoldali párdarabjának, a Keresztelő Szt. János- és Szt. András-oltárnak, 42 az evangéliumi oldal második kápolnájában az 1744-ben befejezett Sasvári Pietá-oltárnak, 43 valamint a harmadik mellékkápolnapár 1745-ben emelt Szt. Márton-oltárának, 44 illetve a Szt. Tádé-oltárnak 45 (8. kép) szobrait a kontraposztos testtartás, a jellegzetes affektáló kézmozdulat, a sajátos, kemény, töredezett, mozgalmas drapériakezelés jellemzi, ez utóbbi különösen az átlósan átvetett, illetve visszacsapódó köpenyeken, és a ruhaujjakon hangsúlyosan jelenik meg. Ugyanakkor a Sasvári Pieta-oltár szobrainak arctípusai közelebb állnak a leckeoldal második oltárának, az 1756-ban befejezett Remete Szt. Pál-oltár"' Borromei Károly és Nepomuki Szt. János szobrának arcához. E két szobor Hebenstreit József 1750-es évekből származó műveivel mutat közeli stíluskapcsolatot, elsősorban a gyöngyösi ferences templom 1759-ben faragott Szt. Antal- és Szt. Ferenc-mellékoltárok szobraival. 47 Tudjuk, hogy Hebenstreit 1745-óta a pálosok számára dolgozott. A szakirodalom a főoltár két, szenvedélyes remete szobrát tulajdonítja neki, 48 ugyanakkor a főoltár Mária születése csoportját és a szószéket Conti művének tartja. 49 A magyar barokk szobrászat e két kiemelkedő alkotásának, a főoltárnak és a szószéknek jelentősége, ikonográfiái és stiláris összetettsége részletes elemzést igényel, amelyre e tanulmány keretei között nincs lehetőség, de néhány észrevétel megtételére témánk szempontjából szükség van. A pálos templom munkálatainak idején Hebenstreit 26 éves, Ausztriából jött fiatal, kezdő szobrász. 50 Conti 37 éves, befutott pesti mester, megbecsült, a város ál-