Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek

fabris lignariis "J

83 volt szó, akinek 470 ft-ot fizetett. Az összegből arra következtethetünk, hogy az asztalos a szobrokkal együtt vállalta az oltár elkészítését.

24 Pesten 1741 és 1750 között négy asztalosmester működött, de arra vonatkozóan hogy milyen típusú asztalosmunkát vállaltak és kik készítettek oltárretablókat nincsenek adataink.

25 A szobrászokról valamivel többet tudunk. Az 1740-es években két szobrászmester volt a pesti polgárok között: Gundrich Károly Ferenc és Jesper Ferdinand,

26 műveiket alig ismerjük. Gundrich a pesti belvárosi plébániatemplomba 1736-ban a tímár és 1741-ben a kádár céh megbízásából oltárt készített, amelyek a templomban ma álló négy barokk oltár közül egyikkel sem azonosíthatók.

27 Ismert, hogy 1745-ben erőteljesen tiltakoztak Pest város tanácsánál a pálosoknál szobrászi munkát végző legény ellen, majd 1746-ban és 1747-ben a pálosok szobrászának a polgárok közé szobrászként való felvétele ellen.

28 Eszláry Éva kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy a pálosok szobrásza Hebenstreit József volt, aki 1747 áprilisától a polgárok között szerepelt.

29 Gundrich és Jesper szobrászok beadványukban utaltak arra, hogy a kőfaragómesterek a vállalt munkáikhoz másokkal szerződnek, így például a pálosoknál működő kontár legénnyel is, valamint tiltakoztak a kőfaragók szobrászi munkavégzése ellen.

30 Az 1740-es években Pest város két „hivatalos" szobrásza mellett, mint látjuk a szerzetesrendek nem céhes mestereket is foglalkoztattak, valamint a kőfaragók is vállaltak szobrászi munkát. Conti Lipót Antal az a kőfaragó, aki a pálosoknál együtt dolgozott az idegen szobrásszal, Hebenstreittel, s ő is azok közé a kőfaragók közé tartozott, akik rendszeresen vállaltak szobrászi munkát.

31 A Sopronból származó Conti 1733. június 21-től Pest polgára, az 1740-es években a pálos templom építése és belső díszítése idején Pest egyik legjelentősebb, sokat foglalkoztatott kőfaragója. Tehetősségét bizonyítja, hogy 1739-ben feleségével együtt a pestisjárvány elmúltával fogadalomból a Segítő Szűz tiszteletére kápolnát építtetett Pesten, saját szőlőföldjén.

32 A kápolna teljes egészében kőből faragott oltára és szobrai Conti megmaradt, saját kezű ismert művei közül a legkorábbiak.

33 A magas lábazaton emelkedő retabló erőteljes, háromrészes főpárkányát négy kecses, aranyozott korintoszi fejezetű, csavart oszlop tartja. Az oszlopok között Szt. Ferenc, illetve Páduai Szt. Antal, a főpárkányon Szt. Sebestyén és Szt. Rókus kisméretű szobrai állnak. Az oszlopok törtíves keretelésű, kvalitásos Mariahilf-képet fognak közre. A volutás oromzatban a Szentháromságot ábrázoló kép helyezkedik el. A kő oltárasztal stipese sziklaüregszerúen van kialakítva, benne Szt. Rozália fekvő szobra. Ezeken a szobrokon még nem jelennek meg azok a jellegzetes formai megoldások, amelyek Conti szobrászi stílusát egyedivé tették, s amelyeket Aggházy Mária szemléletesen foglalt össze: „Az alakok arányos felépítése, kontraposztos barokk mozgalmasságú beállítása [...] a függőlegesen eső redők átvágása egy erőteljes, a derékon keresztben átvitt köpenykötéssel. A sima felületeket rendkívül nyugtalanná teszik a testre tapadó szövetrészek vékony, szabálytalan ráncolódásai."

34 A drapériák nyugtalan, töredezett megfaragását Szt. Rozália ruházatán és Szt. Sebestyén leplén fedezhetjük fel. A két zömök ferences szent kevés, párhuzamos, kemény ráncot vető csuhája a pihenő lábon kisimul, a térden megtörik. Az öt szobor alaptípusa lehetett Conti kőfaragóműhelyének. A legkevésbé sikerült Szt. Sebestyén alakja, de Szt. Rókus-szobrán a nagyvonalú, nyugtalan drapéria kezelés a mester felkészültségét és gyakorlottságát bizonyítja. Erőteljes és igen karakteres megformálás, valamint az Aggházytól idézett stílusjegyek jellemzik a Conti által 1742-ben kivitelezett kecskeméti Szentháromság-oszlop Immaculata (6. kép), Szentháromság, Szt. Rókus, Szt. Sebestyén, Alcantarai Szt. Péter, Szt. Rozália-szobrát.

35 A tágranyílt nagy szemek, a duzzadt szemhéjak, a mélyen befúrt pupillák, a telt, húsos ajkak, az ajkak és az orr közötti kis távolság egy-