Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Granasztóiné Györffy Katalin: „Magister Pestiensis arcularius…ad Ecclesiam Ratótensem magnam aram…”. A vácrátóti katolikus templom oltárai és a pesti mesterek

szentéllyel és mellékhajókkal bővítették.

22 Az építkezéskor természetesen mind az öt oltárt lebontották és áthelyezték, az átalakítások a faragványok összecserélését is jelentette. Az oltárok restaurálása 1989-ben kezdődött. A vácrátóti templom oltárai kiemelkedő alkotásai rokokó oltárművészetünknek. A Szentháromságnak szentelt főoltár, a diadalívnél álló Mária mennybevitele- és a Nepomuki Szt. János-mellékoltár igényesen megkomponált, mértéktartóan mozgalmas retablóját finoman faragott füzérek és rocaille-os akantuszok, rokokó vázák díszítik. (2-3. kép) A mai kereszthajó szentélyfelőli végfalainál álló Mária neve(4. kép) és Szt. Anna-mellékoltár (5. kép) retablójának egyszerűbb formája befejezetlenségről, eredeti elhelyezésének megoldatlanságáról tanúskodik. E két oltár a hajó északi, illetve déli fala előtt állt a templom átalakításáig, s 1754-ben még festetlen volt. A hasonlóság és eltérés egyaránt jellemzi a templom egyes oltárain levő plasztikákat. Mágócsy János 1745-ben kötött szerződéséből csak annyit tudunk, hogy egy pesti fafaragó, asztalosmesterről („Magister Pestiensis arcularius" illetve „cum Pestiensibus 2. kép. Vácrátót, r. k. templom, Nepomuki Szt. János-oltár