Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Galavics Géza: A szigetvári Dorffmaister-freskó és a Festetichek

főúr rendel képet a családi stratégia részeként, hanem a nemzeti közösség, mint kollektivum. S a történeti festménynek sem egy kegyúri templom ad helyet az esemény helyszínén, hanem a nemzet múzeuma az ország fővárosában. Ezt az újonnan alapított intézményt a nemzet történeti és művészeti emlékeinek megőrzésére hozták létre, s e megbízás mutatja: múltjával kortárs művészeti alkotásokon is ennek falai közt kívántak találkozni. S nem csupán egyetlen kép erejéig. Krafft felkérése több festmény elkészítéséről szól; a „Zrínyi kirohanásán" kívül „I. Ferenc koronázása" (1792) és „Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen" (1741, a Vitám et Sanguinem jelenete) képekről is.

10 A Zrínyi képet Krafft 1824-25-ben festette meg Bécsben. Hatalmas mérete (közel 6,5 m szélességű) jelzi, hogy monumentális művet kívántak létrehozni, méltót a vállalkozás újszerűségéhez. így tekintett rá a kor értelmisége is, s a mű elkészültét felfokozott figyelemmel kísérte. Kazinczy Ferenc kiderítette, hogy a művész a Festetich Lászlónak készült Zrínyi-portrén összekeverte a két Zrínyi (a szigeti hős és a költő) képmását, s ugyanúgy kezdte a nagy történeti festményt is festeni. Szimbolikus értékű, hogy Kazinczy egy József nádorhoz írt levélben a nyilvánosságra hivatkozva („... a' Critica hallgatni nem fog.") érte el, hogy a festményen Zrínyi arcmását a festő megváltoztassa.

11 A hazai történetábrázolások között Krafft képe korszakos változás kezdetét jelzi. Ettől kezdve a műfaj legjelentősebb emlékei már nem a családi mecenatúra keretei közt jelennek meg, hanem az új típusú nyilvánosság által létrehozott különböző megjelenési formákban. Az új, a korszakot nyitó műalkotás, mint Bialostocki találóan utal rá, átalakítja a régit, s megváltoztatja a róla való vélekedésünket is.

12 Mégis, Krafft történeti képének jelentősége nem feledtetheti, hogy az újkori Zrínyi-kultuszt szolgáló hazai képzőművészeti alkotások sorában legelöl a szigetvári templom mennyezetképe áll. JEGYZETEK 1. Dorffmaister szigetvári falképéről szól a modern magyar barokk kutatás első írása: Éber László: A szigetvári plébániatemplom kupolafestménye. In: Magyarország műemlékei, 3. Bp., 1913. 193-220. A mennyezetkép történeti jelentőségéről és a festő oeuvre-jében elfoglalt helyéről legutóbb Galavics Géza: Dorffmaister István történeti képei. In: Dorffmaister István emlékkiállítása. Katalógus/Szombathelyi Képtár, Göcseji Múzeum. Szerk. Kostyál László, Zsámbéky Monika. Zalaegerszeg, 1997. 86-87. Dorffmaister szentgotthárdi történeti képeiről Zlinszkyné Sternegg Mária: A szentgotthárdi ciszterci apátság története és művészetének emlékei (1183-1878). In: Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szerk. Kuntár Lajos, Szombathely, 1981. 461., 465., 470., 504-514. A kiskomáromi falképekről Kostyál László: Dorffmaister Zalában. Művészettörténeti Értesítő, 44, 1995, 3-4. 224-233. A mohácsi csataképekről Galavics Géza: A történeti téma. In: Művészet Magyarországon 1780-1830. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria Szerkesztette Szabolcsi Hedvig, Galavics Géza. Bp., 1980. 63-71., 164-167., s a szombathelyi Szent István oltárképről Galavics Géza: Program és műalkotás a 18. század végén. Budapest, 1971. 1-71. és 1-20. kép. 2. Péteri TakátsJózsej útijegyzeteinek kéziratát az MTA Könyvtárának Kézirattára őrzi (l796dik esztendőben utazásának rövid leírása; Az 1797-beli utazás) a Kisfaludy Társaság iratai között, K 380/3031 jelzeten. Festetich László tanáráról ld. Takáts Sándor: Péteri Takáts József. Bp., 1890., aki utazásuk mohácsi naplórészletéből idéz (60.). A Szigetvárra vonatkozó részt először az előző jegyzetben idézett tanulmányomban közöltem. Látogatásuk idézett leírása a kézirat első oldalán olvasható. 3. Festetich Lajosról, az általa kifestetett toponári templomról, síremlékének feliratáról Boros László: Dorffmaister Somogyban. In: Somogy Megye Múltjából, 5. Kaposvár, 1974. 61-83. A toponári templomot Szűz Mária életéből vett jelenetek díszítik Szt. Anna olvasni tanítja Máriát jelenettől Mária mennybemeneteléig. 4. Ld. a 2. jegyzetet.