Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Keresztessy Csaba – Simon Zoltán: Az erdőbényei Budaházy - Fekete-kúria

Az E. 9. helyiségnek - az előző helyiségben tett megfigyelésünkből kifolyólag csak a nyugati fala későbbi a barokk periódusnál, természetesen a vele szorosan összetartozó boltozattal és az északnyugati sarokban álló kandallóval együtt. Mindezek alapján a két helyiség a barokk építkezés után még jó ideig egyetlen térként funkcionált. Mennyezetéről nincsenek információink, de nagy a valószínűsége, hogy - az emelet többi helyiségéhez hasonlóan - ez is síkfödémes volt. A szoba keleti falában egy falifülkét tártunk fel, mely az északkeleti saroktól mért 186 és 280 cm között található. Vallanak magassága a szoba jelenlegi padlójától mért 195, záradéka 208 cm magasan található, a fülke mélysége 31 cm. Elfalazása agyagba rakott vegyes tégla-kő falazattal történt. A befalazásból előkerült téglákon „J" betű töredékét lehetett meghatározni. Említettük, hogy az épület északi, homlokzatának keleti, emeleti szakaszán, a szimmetria kedvéért kialakítottak egy vakablakot, melynek kőkerete is a helyén van. A belsőben, a vakablaknak megfelelő helyen azonban nyílásra utaló nyomot nem találtunk, így bizonyossá vált hogy itt eredetileg is vakablak volt. Hátra van még a 18. század végén kialakult épület tüzelőberendezéseiről és falfelületeinek színezéséről gyűjtött információk összefoglalása. Ami a fűtőberendezéseket illeti, az nyilvánvaló, hogy az E. 1. és az E. 2. helyiségek kályhafülkéiben egykoron állt - minden bizonnyal kerek - cserépkályhákat a konyha felől, közös fűtőnyíláson át táplálták. Az kérdéses, hogy a nyugati szárny északi felét elfoglaló helyiség egyáltalán fűtött volt-e? Ugyancsak ismeretlen a keleti szárny tüzelőberendezése. Mivel ennek jelenlegi bejárata nem a fal tengelyében nyílik, valószínű, hogy az ajtótól északra egykor itt is állt egy cserépkályha, melyet ugyancsak kívülről, az E. 7. helyiség felől fűtöttek. Ami a falfelületek barokk kori színezését illeti, mind a külső, mind pedig a belső falfelületeken kizárólag fehér meszelésrétegeket találtunk. Ettől eltérő színekkel csak a 19. századi és a még későbbi falazatokra is ráforduló meszelésrétegeknél találkoztunk. A barokk periódusról összegzésként elmondhatjuk, hogy 179l-re alakult ki a kúriajelenlegi külső képe, s ezután a belsőben is csak kisebb jelentőségű változások történtek. A barokk átépítés minden kétséget kizáróan az Erdőbényén 1784 óta igazolhatóan birtokos váradi Fekete Miklós nevéhez fűződik. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a Fekete család pontosan mikor, és milyen úton-módon jutott a kúria birtokába, s azt sem, hogy vajon a - korábban minden bizonnyal romos - kúria 1791ben befejeződött helyreállítását megelőzően hol lakott a család. A következő periódushoz tulajdonképpen csupán a keleti szárny emeleti helyiségét két térre osztó, téglából épült fal és az erre támaszkodó, valamint az ezt alátámasztó boltozatok, továbbá az E. 3. helyiséget (a konyhát) kelet felől határoló ív, ugyancsak téglával történt elfalazása köthető. A keleti szárny emeleti helyiségét kettéosztó fal megépítésével alighanem a lakóteret kívánták megnövelni. A periódus korára nézve az 1869. évi népességösszeírás felvételi ívén szereplő, a kastély akkori alaprajzi elrendezésére vonatkozó adatok nyújtanak információt, pontosabban adják meg a periódus „terminus ante quem"-jét. A kúria ekkor már losonci Farkas Miklós és felesége, Fekete Zsuzsanna tulajdonában volt, s négy szobát, egy konyhát és egy kamrát találtak benne. A nyugati szárny két déli szobája ekkor már bizonyosan megvolt, s mivel a barokk periódusnál későbbi falazatok kötőanyaguk alapján két csoportra bonthatóak (az egyikben fehér habarcsot használtak, a másikban pedig sarat), e kétféle falazat egymáshoz való viszonya döntötte el a két periódus sorrendjét a keleti szárnyban álló osztófal és boltozatok javára. A kétféle falazat csupán egyetlen helyen, az E. 2. és az E. 3. helyiségek közötti, 1791-ből származó ajtó beszűkítésének és befalazásának anyagában találkozik. Az ajtó beszűkítésének falazata