Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Keresztessy Csaba – Simon Zoltán: Az erdőbényei Budaházy - Fekete-kúria

barokk kori átalakítás után is használták egy darabig. A szoba északi falában, a bal oldali falifülke ferde becsatlakozó pontjától mért 25, ill. 131 cm között egy, a barokk kori falazattal egykorú, utóbb beszűkített, majd végül teljesen elfalazott nyílásra bukkantunk, melynek vállmagassága a jelenlegi padlótól mért 195, záradékmagassága 204 cm-nél található. Az E. 3. helyiség teljes déli falát, valamint a kelet és észak felé nyíló, utóbb elfalazott íveket készítették vegyes, illetve az ívek esetében tisztán tégla falazóanyagból. Ugyancsak tisztán téglából készült a szabadkémény kürtőjének boltozata. A helyiség déli falában itt is feltártuk a 2. helyiségben már említett később beszűkített, majd végleg elfalazott ajtónyílást. Barokk korinak bizonyultak a nyugat felé néző nyílás kávái is. Ez a barokk periódusban ajtóként funkcionált, csak utóbb alakították át ablakká. Az E. 4. helyiség déli faláról az imént szóltunk. Magában a helyiségben a cementes vakolat miatt nem lehetett kutatni, de keleti faláról az E. 5. helyiség kutatása során kiderült, hog)' még a barokk periódusnál is később épült. A szoba északi ablaka - a külső alapján - ugyancsak a barokk kori formát őrzi, bár fülkéjét később részben elfalazták. Az E. 5. helyiségben csak a déli fal nyugati vége, valamint az első periódusú és a jelenlegi ajtó közötti falszakasz barokk kori. A szoba nyugati fala a barokk kori falazathoz képest is utólagos, alighanem csak a 19. században építették. Jellegzetes anyaga az agyagos sárba rakott kő. Az E. 6. helyiség nyugati részének valamennyi faláról volt már szó korábban. A keleti szakaszt határoló falak - kivéve természetesen a lépcsőház nyugati falát barokk kori. Szó volt már arról is, hogy az első periódusú épület keleti falának viszszabontás után visszamaradt csonkját egy keskeny, ugyancsak 18. század végi téglasávval egyenlítették ki. Az E. 8. helyiségnek csupán a keleti fala nem származik az 1791-ben befejezett periódusból. Ez utóbbi fal a szoba főfalaitól elválik, s teljes egészében téglából készült, tehát a 18. század végi periódusnál későbbi. Ebből következik, hogy a szoba boltozata - mely erre a falra támaszkodik - ugyancsak későbbi. A bizonyosan 18. századi falakon három rétegű, fehér meszelést lehetett megfogni, melyek közül egyik sem található meg a keleti, későbbi falon. 10. kép. A keleti homlokzat rekonstrukciója