Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cabello, Juan – Simon Zoltán: A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez

3. kép. A kastély nyugati szárnya kutatás után erősítette meg. Nyilvánvaló, hogy eredetileg itt egy, a terem teljes szélességét elfoglaló bejárati kapu állhatott. ( 1. kép) Az épület pontos magasságát és tetőszerkezetének formai magoldását nem ismerjük. Úgy tűnik, hogy ebben az építési szakaszban a „régi" kastélyhoz - ezt bizonyította a kutatás is - nem nyúltak. Feltehetően az osztozkodás idején az még jó állapotban lehetett. A külső homlokzatokra merőleges kutatóárkainkkal az épületegyüttest határoló - napjainkban már betemetett - széles és mély övezőárok rövidebb szakaszait tártuk fel.

22 Az északi, ún. lépcsőtorony alapozása és az északi homlokzat között húzódó övezőároknak belső partját egy törtköves , az északi szárny déli sarkaihoz csatlakozó - jelenleg visszabontott - fallal, míg az árok külső partját minden bizonnyal egyszerű sövénnyel erősítették meg.

28 A déli szárnyaknál csupán az árok külső oldalánál figyeltünk meg fa- vagy sövénykerítésre utaló nyomokat.

21 Az árkot színültig betöltő agyagos földdel kevert építési (kő és tégla) törmelék, a jelentős számú konyhai- és asztali edény, továbbá kályhacsempe töredék nem csak a kastély gyakori átalakításáról, illetve javításáról árulkodott, hanem arról is, hogy valószínűleg ide hordhatták a környék bontásból származó törmelékét.

25 „...az Kijáró helyre fog lenni az falutul való közép bástyában fel emelő kapucskaval régi szokás szerént által az árkon. " Az 1687. évi osztályoslevélből idézett passzus félreérthetetlenül utal az övezőárok és a bejárati kapu(k) közötti összeköttetés módjára. Bár az osztályoslevél - véleményünk szerint - csak a Kékedi György építette kastély északi homlokzata előtt álló különálló „lépcsőtorony" megközelítését szolgáló és az árkon átívelő emelős szerkezetű hidat említi meg, ám joggal feltételezzük - még ha kapuszerkezetre utaló nyomokat sem az ásatás, sem a falkutatás során nem találtunk - hogy a másik két bejárat megközelítése is hasonló módon történhetett.

26 E három bejáratra már csak azért is szükség volt, mivel az osztozkodás után felépült - a régebbi épülethez csatlakozó - déli szárnyakkal ugyan egy